Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

82 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám Vhr. 1. §. Lakás az erre a célra létesített olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a) helyiségei, b) közművesítettsége, c) melegvízellátása és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. Vhr. 2. §. (1) összkomfortos az a lakás, amely legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel (a fürdő- vagy külön helyiségben), b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), c) melegvízellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvízellátással, villanybojlerrel, gázvízmelegítővel vagy fürdőkályhával) és d) központos fűtési móddal (táv-, tömb-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik. (2) Komfortos az a lakás, amely legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, b) közművesítettséggel, c) melegvízellátással és d) egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel) rendelkezik. (3) Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel és b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és c) egyedi fűtési móddal rendelkezik. (4) Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősége biztosított. Vhr. 3. §. (1) Az olyan lakást, amely pincében, illetőleg belmagasságának kétharmadát meghaladó mértékben a terepszint alatt van, eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni. (2) A társbérleti lakásrészt — a R. és e rendelet alkalmazása szempontjából — az egész lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett körülmények együttes fennállása esetén a lakást kettővel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni. Vhr. 4. §. (1) A lakás helyiségei általában a) a lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér; b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke (főzőszekrény); c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó-, zuhanyozó fülke), WC; d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó): e) a tárcló helyiségek: éléskamra (kamraszekrény), lomkamra, öltöző (garderobe). (2) A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőszertároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz, árnyékszék. Vhr. 5. §. (1) Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja, b) külső határoló fala legalább huszonöt centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, d) melegpadlója van, továbbá e) fűthető, végül f) legalább egy kétméteres — ajtó és ablak nélküli — falfelülettel rendelkezik. (2) Félszoba az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a tizenkét négyzetmétert nem haladja meg. (3) Az olyan lakószobát, amelyet ajtóval el nem látott falnyílás oszt ketté, két lakószobának kell tekinteni, ha a falnyílás szélessége a lakószoba szélességének a felét nem haladja meg és egyébként mindkét rész megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek. (4) Ha a hálófülke, hall, étkező, illetőleg lakóelőtér a lakószoba követelményeinek megfelel, lakószobának kell tekinteni. (5) Az olyan lakóhelyiséget, amelyet a bérlő főzőhelyiség hiányában főzés céljára használ főzőhelyiségnek kell tekinteni. Vhr. 6. §. A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között — a padlószint felett egy méter magasságban — mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál levő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.