Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 5. szám

76 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám 8. §. Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 28/1961. (Eü. K. 15.) EüM számú utasítás hatályát veszti. Dr. Szabó Zoltán s. k., egészségügyi miniszter A munkaügyi miniszter 103/1971. (3) Mü M számú utasítása a rendkívüli hómunkákkal kapcsolatos bérezések, bérpótlékok és egyéb juttatások szabályozásáról szóló 107/1965. (3) Mü M számú utasítás* módosításáról i A Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következő utasítást adom ki: 1. A rendkívüli hómunkákkal kapcsolatos bérezések, bérpótlékok és egyéb juttatások szabályozásáról szóló — a 132/1966. (19) Mü M számú és a 127/1969—1970. (1—2) Mü M számú utasítással módosított — 107/1985. (3) MüM számú utasítás 1., 6. és 7. pontja az alábbiak szerint módosul: „Az 1. pont első bekezdésében említett hetven forint kilencven forintra, az 1. pont második bekezdésében említett kilencven forint száztíz forintra, a 6. pontban említett kettő forint kettő forint ötven fillérre, továbbá a 7. pontban említett tíz forint húsz forintra és az ugyanebben a pontban említett huszonöt forint harminc forintra emelkedik." 2. Ez az utasítás az 1971. évi január hó 3. napján lép hatályba. Buda István s. k., munkaügyi miniszterhelyettes * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1965. évi 11. számában. Vegyes rendelkezés " i A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter j 4. számú irányelve f a közvetlen munkahelyi (alsószintű) vezetők 1971—75. évek közötti továbbképzéséről A Vezetőtovábbképzési Koordinációs Bizottság előterjesztése alapján az alsószintű vezetők 1971— 75. évek közötti szervezett továbbképzéséhez az alábbi irányelveket adjuk ki: 1. A továbbképzés megszervezését indokló körülmények A vezetés színvonalának javítása, a termelékenység és a hatékonyság fokozása gazdaságunk fejlesztése IV. ötéves tervében kitűzött céljai elérésének fontos tényezői. A gazdasági élet minden szférájában javítani kell a szervezettséget. A komplex gépesítés és automatizálás, a műszaki fejlődés támasztotta igények, a modern kereskedelmi, szolgáltatási formák, a kultúrált közlekedés és szállítás, a termelők és a fogyasztók érdekeltségének megteremtése a vezetés minden szintjével szemben magasabb követelményeket állít. A vezetők és a vezetés továbbképzés útján való fejlesztése szerves részként foglalja magában az alsószintű vezetőtovábbképzést is. A közvetlen munkahelyi (alsószintű) vezetők a szervezetek (gazdasági, tudományos, kulturális, egészségügyi, társadalmi stb.) kisebb egységeit irányító, illetve a funkcionális- és termelésirányításban kulcsfontosságú munkakört betöltő személyek. E meghatározást értelmezve az egyes ágazatokban és szervezetekben más és más az e vezetői szinten dolgozók munkakörének, beosztásának a megnevezése. (Iparban pl. művezető, főművezető, építésvezető, részlegvezető stb.; kereskedelemben pl. boltvezető, üzletvezető stb.; mezőgazdaságban pl. telepvezető, kerületi üzemegység agroncmus, művezető, brigádvezető stb.) Az alsó-szintű vezetők közvetlen kapcsolatban állnak a munkásokkal, tevékenységük jelentősen befolyásolja az irányított egység termelési célkitűzéseinek teljesítését, a munka szervezettségét, hatékonyságát. A dolgozók általuk kapják a munkavégzéshez szükséges eszközöket, utasításokat, a teljesítményt ők ellenőrzik és értékelik. A személyes kapcsolat arra is lehetőséget nyújt, hogy problémáikkal, kérdéseikkel is hozzájuk forduljanak és tőlük azokra választ várjanak. A dolgozók felé tehát tulajdonképpen az adott szervezet (vállalat) vezetését testesítik meg. 2. A továbbképzés főbb célkitűzései A szervezett és folyamatos alsószintű vezetőtovábbképzés megindításával célunk, hogy — tudatossá váljanak a közvetlen munkahelyi vezető feladatai, jogai, eszközei a szervezet (vállalat*) vezetésén belül, a termelési folyamatban, úgy is mint annak közvetlen irányítója és úgy is mint annak része, — tisztázza és javítsa a kapcsolatokat a szervezet különböző egységei között, — jó munkahelyi légkör, egymás kölcsönös segítésén alapuló emberi kapcsolatok domináljanak, — az alsószintű vezetők megszerezhessék tevékenységük színvonalasabb ellátásához szükséges gazdasági, vezetési, szervezési ismereteket, illetőleg azokat munkájukban tudatosan felhasználják, — mindezek következtében az irányított egységek hatékonyabban, szervezettebben funkcionáljanak. • A vállalat fogalmán önálló vállalatot értünk.