Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 120r. 60 éven felüli nő és — korra tekintet nélkül — a 100%-os csökkent munkaképességű, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató magyar állampolgár, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapított feltételek mellett; Vhr. 13. §. (1) Az R. 2. §^a (1) bekezdésének f) pontjában megjelölt adómentesség csak'az R. 6. §-ának (5) bekezdése alapján adókivetés útján adózó személyt (orvost, nyelvoktatót stb.) illeti meg, aki szellemi tevékenységét — főfoglalkozásként [Vhr. 4. § (2) bek.], — alkalmazott és társ nélkül folytatja, ha — a használatában levő földterület a 2877 m2nél (800 négyszögölnél) nem több és — adókivetés alá eső adóköteles jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg az évi 36 000 forintot. (2) Az adómentes életkort és a főfoglalkozást személyi igazolvánnyal, a munkaképesség csökkenést az egészségügyi miniszter által szervezett orvosi bizottság szakvéleményével, az alkalmazott és társ hiányát az érdekképviselet, illetőleg a telephely szerinti községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, a városi — fővárosi kerületi — tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, megyei városban a kerületi hivatal útján kell igazolni. A földterület nagyságát — a közös háztartásban élők adómentességének elbírálásánál — a férj és a feleség, illetőleg a nagykorú családtagok közötti arányos megosztással kell megállapítani. (3) A nyugdíjas állapot nem főfoglalkozás, amely — az egyéb feltételek fennállása esetében — nem zárja ki az adómentességet. Nem számít alkalmazottnak az a személy, akinek a foglalkoztatása után az R. 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott általános jövedelemadót nem kell fizetni. (4) Ha az adómentes személy adóköteles jövedelmeinek együttes összege az évi 36.000 forintot meghaladja, az évi teljes jövedelem adóköteles. (Mentes a jövedelemadó alól:) g) az általános jövedelemadó alá eső jövedelem; h) az a jövedelem, amelynek jövedelemadó mentességét más jogszabály biztosítja. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a) az adómentességeknek e rendeletben meghatározott feltételeit rendeleti úton módosíthassa, vagy egyéb feltételeket állapíthasson meg; b) egyes adóköteles jövedelmek adóztatásának módszerét az e rendeletben meghatározott keretek között rendelettel megváltoztathassa; c) indokolt esetben az általános szabályoktól eltérő kedvezményes adóztatást engedélyezzen. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 3. §. (1) Az adókötelezettség a tevékenység (foglalkozás) megkezdésériek, a jövedelemforrás keletkezésének, illetőleg az adómentesség megszűnésének napján kezdődik. Vhr. 14. §. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adózó tevékenységét (foglalkozását) engedély alapján vagy anélkül folytatja, vagy tevékenysége csak ideiglenes, illetőleg rövid ideig tartó. így adóztatni kell pl. a feltételekkel [Vhr. 6. § (1) bek.] ellentétes munkaviszonyban állókat, a magántervezők névjegyzékében nem szereplő magántervezőket stb. is. Az engedély nélkül folytatott tevékenység adóztatása mellett, ha a cselekmény egyéb jogszabályt is sért, erre az illetékes szerv figyelmét fel kell hívni. (2) Az adókötelezettség azon a napon szűnik meg, amikor az adózó adómentessé válik, illetőleg amikor adóköteles tevékenysége (foglalkozása), jövedelemforrása megszűnik. Az adó fizetésére kötelezett személy 4. §• (1) A jövedelemadót annak a terhére kell megállapítani, vagy attól kell levonni (beszedni), akinél az adóköteles jövedelem jelentkezik. (2) Gyámság vagy gondnokság esetében a gyámolt, illetőleg a gondnokolt az adó fizetésére kötelezett. (3) A külön kezelt vagyontömeg adóköteles jövedelme után az adót a volt, vagy a leendő adózó terhére kell megállapítani. Vhr. 15. §. (1) Társulás adóköteles jövedelme után az adót, ha a tagoknak a jövedelemből való részesedése nem tisztázható, a társulást képviselő tag terhére kell megállapítani, a társak egyetemleges fizetési kötelezettsége mellett. (2) Ha valamely társulás jövedelme a tagok között felosztásra került, a tagokat jövedelmük arányában külön-külön kell adó alá vonni. A különböző forrásból származó jövedelmek összevonása 5. §. (1) Az adó fizetésére kötelezett személy különböző szellemi tevékenységéből (foglalkozásából), jövedelemforrásából, valamint a különböző kifizető helyekről származó adóköteles jövedelmét — adóéven belül — az adóalap megállapításánál össze kell vonni.