Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

1208 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám (2) Nem vonhatók össze az adólevonás, vagy közösségi adózás (6., 7. és 8. §) útján adóztatott jövedelmek egymással, illetőleg a 6. § (5) bekezdése alapján az általános jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint adóztatott, továbbá a pénzügyminiszter által rendelettel meghatározott jövedelmekkel. II. AZ ADÖ MEGÁLLAPÍTÁSA A) Az adó megállapítása progresszív adókulcsokkal a kifizető szerv adólevonása útján 6. §. (1) Az állami, szövetkezeti szervek, továbbá a társadalmi szervezetek, valamint az egyéb jogi személyek az 1. § (1) bekezdése alá eső szellemi tevékenységért (jövedelemforrás után) teljesített kifizetéseiknél az adót kötelesek a (4) bekezdésben meghatározott adókulcsok alkalmazásával megállapítani, levonni és befizetni. Az adó levonásáért és befizetéséért a kifizető szerv egyetemlegesen felelős. Vhr. 16. §. Az állami, szövetkezeti szervek és társadalmi szervezetek: a hatóságok, a hivatalok, az intézmények, az intézetek, a társadalombiztosítási szervek, a tömegszervezetek, az állami vállalatok (trösztök, egyesülések, irodák, közös váll: latok), az állami gazdaságok, a szövetkezetek (szo vetkezeti vállalatok, kisipari szövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, szövetkezeti társulások, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, lakásszövetkezetek, lakásfenntartó szövetkezetek, lakásépítő szövetkezetek, takarékszövetkezetek) stb.; az egyéb jogi személyek: a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, az egyesületek, az egyházi szervek és intézményeik stb. (a továbbiakban: kifizető.szerv). (2) A pénzügyminiszter — az érdekelt miniszterrel egyetértésben — egyes jövedelmeknek központi kifizető helyre történő átutalását rendelheti el. Ez esetben a központi kifizető hely köteles az adót megállapítani, levonni és befizetni. Vhr. 17. §. A képző-, ipar- és fotóművészeti, valamint az ipari tervezőművészi alkotásokért járó szerzői díjat [25/1955. (IV. 10.) MT. sz. rend. 1. §] a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjához, ha a kedvezményezett alkotóközösség, az alkotóközösséghez, a szerzőket megillető szerzői díjat [24/1954. (IV. 4.) MT. sz. rend. 4. és 5. §-a, 1 1958. (I. 31.) M M sz. rend., 2/1970. (III. 20.) M M sz. rend. 18. § (2) bek., 5/1970. (VI. 12.) MM sz. rend. 12. § (2) bek.] a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz kell — az adó levonása nélkül — átutalni. (3) Az adó alapját és az adólevonás szabályait — az érdekelt miniszterrel egyetértésben — a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Vhr. 18. §. (1) Az adó alapja az adóévben (a naptári évben), illetőleg a naptári hónapban [R. 6. § (4) bek. b) pont] elért adóköteles jövedelem. (2) Az adóalap megállapításánál a bruttó jövedelemből (kifizetésből) kell kiindulni és abból le kell vonni a jövedelem megszerzésére fordított alábbi költségeket: a) az írói, műfordítói, átdolgozói, dramatizálói, gyűjteményes mű szerkesztői, zeneszerzői — a b) és ej pontban említettek kivételével —, valamint a szakfordítói, az újságrajzolói, koreográfusi, fotóművészi [Vhr. 2. § (1) bek.] és a hangszerelési tevékenységnél, továbbá a rendezői és a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének tagjaként működő fotóriporter tevékenységénél a díj 100.000 forintig terjedő részének 50%-át, 100.001—200.000 forintig terjedő részének 30%-át, 200.000 forinton felüli részének 10%-át; b) a kulturális járulékkal [10/1968. (XII. 31.) M M sz. rend:] terhelt írói mű szerzőinél (íróinál, műfordítóinál, átdolgozóinál, dramatizálóinál), a díj 100.000 forintig terjedő részének 50%-át; c) a tánczene-szerzői és a tánczenezövegírói tevékenységnél a díj 50.000 forintig terjedő részének 50%-át, 50.001—100.000 forintig terjedő részének 25%-át; d) a szobrász-, festő- és népművészeti alkotásoknál [Vhr. 2. § (1) bek.] a díj 60%-át, illetőleg amennyiben a tényleg felmerült költség ennél nagyobb, az adózó által igazolt és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, vagy a Népi Iparművészeti Tanács által jóváhagyott költséget; ej az iparművészeti tevékenységnél [Vhr. 2. § (1) bek.] a díj 500.000 forintig terjedő részének 60%-át, 500.000 forinton felüli részének 50%-át, illetőleg amennyiben a tényleg felmerült költség ennél nagyobb, ad) pontban foglaltak szerint jóváhagyott költséget; /) a restaurátori, jelmez- és díszléttervezői, scenikusi és tervező iparművészi tevékenységnél [Vhr. 2. § (1) bek.] a díj 50%-át;