Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

1194 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám 8. §. Az adókivetés útján megállapítható adó mértéke a következő: ha az adóköteles jövedelem évi összege: az adó mértéke: 12.000 forintnál nem több 6%, 12.001 — 24.000 Ft 720 Ft és a 12.000 Ft-on felüli rész 10%-a, 24.001 — 36,000 Ft 1.920 Ft és a 24.000 Ft-on felüli rész 17%-a, 36.001 — 48.000 Ft 3.960 Ft és a 36.000 Ft-on felüli rész 25%-a, 48.001 — 72.000 Ft 6.960 Ft és a 48.000 Ft-on felüli rész 34%-a, 72.001 — 100.000 Ft 15.120 Ft és a 72.000 Ft-on felüli rész 40%-a, 100.001 — 150.000 Ft 26.320 Ft és a 100.000 Ft-on felüli rész 45%-a, 150.001 — 200.000 Ft 48.820 Ft és a 150.000 Ft-on felüli rész 55%-a, 200.000 Ft-ot meghalad 76.320 Ft és a 200.000 Ft-on felüli rész 75%-a. Vhr. 40. §. A V'hr. 2. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett, a földterület használatával összefüggő kereskedelmi tevékenységek jövedelme után az R. 8. §-a szerint — a kerekítés szabályai­nak megfelelően — megállapított adóból a tevé­kenységgel kapcsolatos földterület utáni mezőgaz­dasági lakosság jövedelemadóját le kell vonni és a különbözetet kell kivetni. 9. §. Az adókivetés útján adózókat — az állandó adó­kulcs (adótétel) útján adózók kivételével — az adó­köteles jövedelem után járó adóból a következő adókedvezmények illetik meg: a) 50%-ig terjedhető, de legfeljebb 3000 Ft az idős vagy csökkent munkaképességűeket; Vhr. 41. §. Az R. 9. §-ának a) pontjában foglalt adókedvezmény a férfiakat 60., a nőket 55. élet­évük betöltését, a csökkent munkaképességűeket pedig — korra tekintet nélkül — 67%-os, illető­leg ennél nagyobb munkaképesség csökkenésük megállapítását követő hónap 1. napjától kezdő­dően illeti meg. Az életkor és a csökkent munka­képesség igazolására a Vhr. 14. §-ának (3) bekez­désében foglaltak az irányadók. b) a szakmunkástanulót foglalkoztató kisiparost és magánkereskedőt egy-egy tanuló után 15%-os, de tanulónként legfeljebb évi 1500 Ft; Vhr. 42. §. Az R. 9. §-ának a) és b) pontjában foglalt adókedvezményt a jogosultság időtartamára figyelemmel időarányosan kell megállapítani. c) 20%-os az 5000-nél kisebb és 60%-os a 3000-nél kisebb lélekszámú községben működő és a helyi lakosság szükségletét kielégítő szolgáltató­és javítóiparost, valamint magánkereskedőt, ha adóköteles jövedelme az adóévben a 60.000 fo­rintot nem haladja meg. Vhr. 43. §. (1) A helyi lakosság szükségletének kielégítése alatt — adózás vonatkozásában — a helyben jelentkező lakossági és az évi bevétel 30%-át meg nem haladó közületi igényeiknek helyben (helyiségben) történő kielégítését kell érteni. (2) Az R. 9. §-ának c) pontjában meghatározott adókedvezmény megilleti az évi 60.000 forintnál nagyobb jövedelemmel nem rendelkező szolgál­tató- és javítóiparost akkor is, ha tevékenységét nem kizárólag helyben, hanem működési területén olyan 5000-nél, illetőleg 3000-nél kisebb lélek­számú községekben is gyakorolja, ahol hasonló szakmai tevékenységet folytató kisiparos nincs és a lakosság szükséglete ezt megkívánja. Vhr. 44. §. (1) Az R. 9. §-ában foglalt adóked­vezményeket az adóbevallásban — a megfelelő ro­vatok kitöltése útján — kérni kell és az egyes évek adómegállapításai során a jogosultság igazo­lása mellett kell megadni. (2) Az adókedvezményt az adónak csak az után a része után lehet engedélyezni, amely az adóked­vezményre jogcímet biztosító jövedelemforrásra esik. (3) Az R. 9. §-ának b) és c) pontjában említett adókedvezményt csak az ipar jogosítvány [Vhr. 15. § (4) bek.] alapján gyakorolt tevékenységből szár­mazó adóköteles jövedelem után megállapított adóból lehet megadni. 10. §. (1) Az általános jövedelemadó kivetéséig adóelő­leget kell fizetni. Ha a 13. § (1) bekezdésében meg­határozott kifizető szerv kisipari és egyes magán-

Next

/
Thumbnails
Contents