Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 58. szám
58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1195 kereskedelmi tevékenységért ellenértéket fizet ki, köteles — a visszatartási jog gyakorlása mellett — a pénzügyminiszter által rendelettel meghatározott mértékben és módon az általános jövedelemadót előleg címén levonni és befizetni. Az adónak előleg címén történő levonásáért és befizetéséért a kifizető szerv egyetemlegesen felelős. Vhr. 45. §. (1) Az általános jövedelemadó megállapítása naptári évenként történik. Az adóbevallásadási kötelezettség mellett adókivetés útján adózók az adó kivetéséig adóelőleget kötelesek fizetni, amelyet a kivetett adóval szemben el kell számolni. (2) Az adóévre szóló adóelőleget általában az előző évre kivetett, illetőleg egy teljes évre átszámított végleges adó összegében kell előírni. Ha az adózó adókötelezettsége az adóévben keletkezett, a Vhr. 29. §-ának (2) bekezdése szerint adott adóbevallás alapján kell az adóelőleget az adóév végéig terjedő időre soron kívül megállapítani. (3) Az adóelőleget évközben csak akkor lehet emelni, ha az adózó jövedelmi viszonyaiban jelentős növekedés áll be. Jövedelemcsökkenés esetében az adóelőleg egy részére az adóbehajtást fel lehet függeszteni. (4) Ha a Vhr. 52. §-ának (1) bekezdésében megjelölt kifizető szerv kisipari tevékenységért, valamint magánkereskedő részére az ITJ 69—6 szám alatt szereplő termék (kefe, ecset, meszelő, seprő) eladásáért ellenértéket fizet ki, köteles abból — a bruttó kifizetés alapulvételével — 5%-os adókulccsal az adóelőleget levonni és azt a kisiparos telephelye szerint illetékes megyei vegyes szakmai, illetőleg a fővárosi szakmai adóközösséghez, magánkereskedőnél pedig a Kereskedők Adóközösségéhez (Budapest) — legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig — befizetni. A befizetéssel egyidőben közölni kell az adózó nevét, telephelyét és a bruttó kifizetés jogcímét, valamint összegét is. (2) A pénzügyminiszter elrendelheti az előírt adóelőlegnek az adóévre változatlan összegben való véglegesítését (rögzítését). Vhr. 46. §. (1) Ha az adóelőleget a pénzügyminiszter külön utasítása alapján változatlan összegben véglegesíteni (rögzíteni) kell, erről az érdekelt adózókat a helyben szokásos módon értesíteni kell. (2) Nem lehet az adóévre előírt adóelőleget véglegesíteni (rögzíteni), ha az adókötelezettség az adóévben keletkezett. B) Az adó kivetése adóátalány, állandó adókulcs (adótétel) útján 11. §. A pénzügyminiszter az egyébként adóbevallásadási kötelezettség alá eső egyes tevékenységekből származó adóköteles jövedelem után járó általános jövedelemadónak az általa meghatározott adóátalány, állandó adókulcs (adótétel) útján történő megállapítását rendelheti el. Vhr. 47. §. (1) Adóátalány útján adóznak a) a szolgáltató- és javítóiparosok; b) a magánkereskedők; c) a méhészek; d) a nem lakás céljára szolgáló helyiség (üzlet, műhely, raktár, műterem, garázs stb.) bérbe-, albérletbeadói; e) helyiségnek — a szálloda és penzió [Vhr. 2. § (1) bek.], valamint a fizetővendéglátás [Vhr. 2. § (6) bek.] kivételével — üdülés (pihenés) céljára időleges bérbe-, albérletbeadói; f) azok a személyek, akik helyiséget (lakás, üzlet, műhely stb.) a lakások elosztásáról és a lakásbérletről, a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló rendelkezésekkel ellentétes módon hasznosítanak. (2) Adóátalány útján nem adóztatható: a) akinek az előző évi adóköteles jövedelme a 70.000 forintot meghaladta; b) aki egy családtag és egy alkalmazott, vagy alkalmazott hiányában két családtag mellett további családtagot, illetőleg alkalmazottat foglalkoztat. (3) Ha az adókötelezettség az adóévben keletkezett, az adóévben, továbbá az azt követő évre adóátalányt megállapítani nem lehet. Ez utóbbi alól kivételt képez az, ha az adózó tevékenységét a megelőző évben legalább 10 hónapon át gyakorolta. (4) Az adóátalány évi összegét az adóévet megelőző teljes évnek az R. 7. §-a szerint megállapított adóköteles jövedelme alapján, az R. 8. §-ában szereplő adókulcsok alkalmazásával, az R. 9. §-ában említett adókedvezményeikre, valamint a szakmai és egyéb adottságokra tekintettel kell megállapítani. (5) Az adóátalány nem foglalja magában az R 15. §-ában meghatározott adófizetési kötelezettséget (alkalmazottak után járó adót). (6) A (2)—(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni: aj a méhészeknél, akik méhcsaládonként 10 F1 évi adóátalányt; b) a nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint az üdülésre alkalmas helyiség bérbe-, albérletbeadóinál, akik — amennyiben tevékenységük nem esik a c) pont alá — a bruttó bevételük 30%-ának megfelelő adóátalányt; c) azoknál a személyeknél, akik helyiséget a tiltc rendelkezések ellenére hasznosítanak, mert £