Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1195 kereskedelmi tevékenységért ellenértéket fizet ki, köteles — a visszatartási jog gyakorlása mellett — a pénzügyminiszter által rendelettel meghatározott mértékben és módon az általános jövedelemadót előleg címén levonni és befizetni. Az adónak elő­leg címén történő levonásáért és befizetéséért a kifizető szerv egyetemlegesen felelős. Vhr. 45. §. (1) Az általános jövedelemadó meg­állapítása naptári évenként történik. Az adóbeval­lásadási kötelezettség mellett adókivetés útján adózók az adó kivetéséig adóelőleget kötelesek fi­zetni, amelyet a kivetett adóval szemben el kell számolni. (2) Az adóévre szóló adóelőleget általában az előző évre kivetett, illetőleg egy teljes évre átszá­mított végleges adó összegében kell előírni. Ha az adózó adókötelezettsége az adóévben keletkezett, a Vhr. 29. §-ának (2) bekezdése szerint adott adóbe­vallás alapján kell az adóelőleget az adóév végéig terjedő időre soron kívül megállapítani. (3) Az adóelőleget évközben csak akkor lehet emelni, ha az adózó jövedelmi viszonyaiban je­lentős növekedés áll be. Jövedelemcsökkenés ese­tében az adóelőleg egy részére az adóbehajtást fel lehet függeszteni. (4) Ha a Vhr. 52. §-ának (1) bekezdésében meg­jelölt kifizető szerv kisipari tevékenységért, vala­mint magánkereskedő részére az ITJ 69—6 szám alatt szereplő termék (kefe, ecset, meszelő, seprő) eladásáért ellenértéket fizet ki, köteles abból — a bruttó kifizetés alapulvételével — 5%-os adó­kulccsal az adóelőleget levonni és azt a kisiparos telephelye szerint illetékes megyei vegyes szak­mai, illetőleg a fővárosi szakmai adóközösséghez, magánkereskedőnél pedig a Kereskedők Adókö­zösségéhez (Budapest) — legkésőbb a tárgyhóna­pot követő hónap 15. napjáig — befizetni. A befi­zetéssel egyidőben közölni kell az adózó nevét, te­lephelyét és a bruttó kifizetés jogcímét, valamint összegét is. (2) A pénzügyminiszter elrendelheti az előírt adóelőlegnek az adóévre változatlan összegben való véglegesítését (rögzítését). Vhr. 46. §. (1) Ha az adóelőleget a pénzügymi­niszter külön utasítása alapján változatlan összeg­ben véglegesíteni (rögzíteni) kell, erről az érde­kelt adózókat a helyben szokásos módon értesí­teni kell. (2) Nem lehet az adóévre előírt adóelőleget vég­legesíteni (rögzíteni), ha az adókötelezettség az adóévben keletkezett. B) Az adó kivetése adóátalány, állandó adókulcs (adótétel) útján 11. §. A pénzügyminiszter az egyébként adóbevallás­adási kötelezettség alá eső egyes tevékenységek­ből származó adóköteles jövedelem után járó ál­talános jövedelemadónak az általa meghatározott adóátalány, állandó adókulcs (adótétel) útján tör­ténő megállapítását rendelheti el. Vhr. 47. §. (1) Adóátalány útján adóznak a) a szolgáltató- és javítóiparosok; b) a magánkereskedők; c) a méhészek; d) a nem lakás céljára szolgáló helyiség (üzlet, műhely, raktár, műterem, garázs stb.) bérbe-, al­bérletbeadói; e) helyiségnek — a szálloda és penzió [Vhr. 2. § (1) bek.], valamint a fizetővendéglátás [Vhr. 2. § (6) bek.] kivételével — üdülés (pihenés) céljára időleges bérbe-, albérletbeadói; f) azok a személyek, akik helyiséget (lakás, üz­let, műhely stb.) a lakások elosztásáról és a lakás­bérletről, a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló rendelkezésekkel ellentétes módon hasznosítanak. (2) Adóátalány útján nem adóztatható: a) akinek az előző évi adóköteles jövedelme a 70.000 forintot meghaladta; b) aki egy családtag és egy alkalmazott, vagy alkalmazott hiányában két családtag mellett to­vábbi családtagot, illetőleg alkalmazottat foglal­koztat. (3) Ha az adókötelezettség az adóévben keletke­zett, az adóévben, továbbá az azt követő évre adó­átalányt megállapítani nem lehet. Ez utóbbi alól kivételt képez az, ha az adózó tevékenységét a megelőző évben legalább 10 hónapon át gyako­rolta. (4) Az adóátalány évi összegét az adóévet meg­előző teljes évnek az R. 7. §-a szerint megállapított adóköteles jövedelme alapján, az R. 8. §-ában sze­replő adókulcsok alkalmazásával, az R. 9. §-ában említett adókedvezményeikre, valamint a szakmai és egyéb adottságokra tekintettel kell megállapí­tani. (5) Az adóátalány nem foglalja magában az R 15. §-ában meghatározott adófizetési kötelezettsé­get (alkalmazottak után járó adót). (6) A (2)—(4) bekezdésben foglalt rendelkezése­ket nem lehet alkalmazni: aj a méhészeknél, akik méhcsaládonként 10 F1 évi adóátalányt; b) a nem lakás céljára szolgáló helyiség, vala­mint az üdülésre alkalmas helyiség bérbe-, albér­letbeadóinál, akik — amennyiben tevékenységük nem esik a c) pont alá — a bruttó bevételük 30%-ának megfelelő adóátalányt; c) azoknál a személyeknél, akik helyiséget a tiltc rendelkezések ellenére hasznosítanak, mert £

Next

/
Thumbnails
Contents