Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 8. szám

232 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám a) a pótlólag bevallott adóösszeg, vagy visszafizetendő költségvetési juttatás után a bevallási késedelem idejére havi 2%-os — összesen legfeljebb 20%-os — pótlék befizetésével mentesül mulasztásának további adóügyi jogkövetkezményei alól. b) a jogtalanul kimutatott nyereségrészből (jövedelemrészből) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott módon számított összeg 20%-ának befizetésével mentesül a (4) bekezdésben meghatározott mértékű bírság kiszabása alól." 2. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. FeHér Lajos s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1005/1971. (II. 16.) számú határozata Budapest főváros és környéke általános rendezési tervének jóváhagyásáról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Budapest főváros és környéke általános rendezési tervét megtárgyalta és a következő határozatot hozza: 1. A Kormány az általános rendezési terv munkarészei közül a) Budapest területfelhasználásának, továbbá b) Budapest és környéke területfelhasználásának tervét jóváhagyja, egyben felhívja Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottságát, hogy a felülvizsgált általános rendezési terv, továbbá az Országos Építésügyi Szabályzat város- és községrendezési előírásainak alapján a Budapesti Városrendezési Szabályzat módosítását készíttesse el és annak tanácsrendeletként történő kiadásáról gondoskodjék. Felhívja továbbá a Kormány Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökét, gondoskodjék az általános rendezési terv munkarészeinek külön kiadványban való megjelentetéséről és az érdekeltek részére történő megküldéséről. 2. A Kormány az általános rendezési terv munkarészei alapján a főváros és környéke fejlesztésének területi vonatkozásaival kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg: aj Az általános rendezési terv feladata, hogy Budapest és környéke fejlődésének olyan keretét határozza meg, amely a társadalmi érdekek szem előtt tartásával térbelileg és ágazatilag arányos, összehangolt városépítés alapjául szolgál. b) Az általános rendezési terv Budapest igazgatási területére, valamint az alábbi, a fővárossal együtt egy agglomerációnak tekintendő 44 település területére ter-jed ki: Százhalombatta jjv. Szentendre jjv. Alsónémedi Budakalász Budakeszi Budaőrs Csobánka Csornád Csömör Diósd Dunaharaszti Dunakeszi Ecser Érd Fót Göd Gyál Gyömrő Halásztelek Kerepes Kistarcsa Leányfalu Maglód Mogyoród Nagykovácsi Nagytarcsa Pécel Pilisborosjenő Pilisszentiván Pilisvörösvár Pomáz Pócsmegyer Solymár Szigethalom Szigetmonostor Szigetszentmiklós Tahitótfalu Taksony Tárnók Tököl Törökbálint Üllő Üröm Vecsés községek. c) Budapest és környéke általános rendezési tervének alapja az a távlati állapot, amikor a századforduló táján a főváros lakosságszáma kb. 2.250 ezerre, a környék lakosságszáma kb. 500 ezerre növekedik. d) Az ország lakosságának közel egynegyedrészét magában foglaló budapesti agglomerációnak további fejlesztése az ország iparának, kulturális és tudományos életének fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen, de szükséges, hogy ez a fejlődés a lakosságszám és az ingavándorforgalom jelentős növekedése nélkül történjék. Budapest és környéke fejlesztésének alapvető célja a lakosság ellátottságában fennálló elmaradások felszámolása és a rohamosan növekvő igények kielégítése a lakásviszonyok, a közintézmény-ellátottság, a közlekedés, a közműellátás és az egészségügy vonatkozásában. 3. A fentiek alapján a legfontosabb fejlesztési feladatok a következők: a) Budapesten és köínyékén alapvető és elsődleges feladat a mennyiségi lakáshiány felszámolása. Emellett a szobák számának növelésével változatosabb és kulturáltabb lakások építésével a minőségi lakáshiányt is folyamatosan enyhíteni kell. A lakásépítés mennyiségi növelésének előmozdítása érdekében a korszerű építési módszerek kiterjesztésére és a lakásépítés nagyobb részének koncentrált formában történő megvalósítására kell törekedni. A főváros távlati városfejlesztési koncepciójának keretében — a fennálló lakáshelyzet és a társadalmi szempontok figyelembevételével — a budapesti külső szabad területeknek a IV. és V. ötéves tervben lakásépítés céljára való igénybevételével kell számolni. Szükséges azonban, hogy a IV. ötéves tervtől kezdve — csaknem 10—*