Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 233 15 évig — a peremkerületek beépült területeinek átépítése kerüljön a lakásépítés súlypontjába. Emellett az IV. ötéves tervben az elavult belső városrészek átépítését meg kell kezdeni és úgy kell folytatni, hogy az V. ötéves tervet követően az képezze a koncentrált lakásépítés nagyobb részét. A belső városrészek átépítése során a gondozott zöldterületet növelni kell. Az egyéni lakásépítésnél biztosítani kell a korszerű építési formák (társasház, sorház stb.) megvalósítását. Budapest környékén — az erre alkalmas településeken — városias jellegű lakásépítést kell alkalmazni, ugyanakkor továbbra is számolni kell a családiházas lakásépítéssel. b) A budapesti agglomeráció korszerű központrendszerét — az eddigi egyközpontú városszerkezet feloldásával — a meglevő városközpont korszerűsítésével és területének növelésével, hat városrészközpont kiépítésével kell létrehozni. Emellett tovább kell fejleszteni az erre alkalmas kerületi központokat is. A városrészközpontok kiépítését a forgalmi hálózat, elsősorban a gyorsvasút fejlesztésével és a tömeges lakásépítéssel párhuzamosan, ütemezetten kell végrehajtani. A magasabb fokú intézmények, irodaházak és a kereskedelmi hálózat építését elsősorban ezek területére kell koncentrálni. A városkörnyék középfokú ellátását településcsoportok kifejlesztése útján — jelentős lakásépítéssel, a közlekedés és közműhálózat fejlesztésével párhuzamosan — kell biztosítani. c) Budapest környékének erre alkalmas területein olyan üzemek telepítése kívánatos, amelyeknek Budapesthez való közelsége feltétlenül indokolt. Ennek során figyelembe kell venni a női munkaerő helybeni foglalkoztatását is. d) A növekedő szabadidő eltöltésével kapcsolatos igények kielégítése, továbbá a levegő tisztaságának védelme érdekében a város zöldterületeinek és üdülőterülteinek fokozatos fejlesztése szükséges. A város meglevő zöldterületeinek megóvására, fenntartására és fejlesztésére különös gondot kell fordítani. E tekintetben fontos feladat a Duna szigeteinek és a budapesti gyógyfürdők környezetének zöldterületi fejlesztése, a sportolásra alkalmas Dunaszakaszok rendezése, a budai erdők parkerdőkké alakítása, a sportpályák korszerű elhelyezésére sportligetek szervezése. A hétvégi üdülés biztosítása érdekében a városkörnyék erre alkalmas településeinek üdülő jellegű fejlesztése, ezenfelül további üdülőterületek feltárása, a közlekedés, a közművesítés és a lakosságellátás biztosításával egyidejűleg történjék. ej A lakosság mindennapi közlekedésére fordított idő csökkentése és a kényelmes utazás biztosítása érdekében a közlekedés sebességének és kapacitásának fokozása szükséges. A közlekedést a városfejlesztés többi elemével — elsősorban a tömeges lakásépítéssel, — térben és időben koordinálva kell fejleszteni. A gépjárműforgalom rohamos növekedése szükségessé teszi a meglevő utcahálózat és csomópontok gyorsütemű korszerűsítését, valamint a budapesti gyorsforgalmi úthálózat fokozatos kiépítését, a legforgalmasabb szintbeni vasúti keresztezések mielőbbi kiküszöbölését, Budapest kiterjedése és forgalmának nagyságrendje nélkülözhetetlenné teszi a városi és elővárosi vonalakból, földalatti és felszíni szakaszokból álló gyorsvasúti hálózatnak a tervezési távlaton belül történő mielőbbi teljes kiépítését. A befejezés előtt álló kelet-nyugati vonalon kívül további gyorsvasúti vonalak kiépítése és az elővárosi (HÉV) vonalak gyorsvasúttá fejlesztése szükséges. A környéki forgalom szempontjából legfontosabb a HÉV és MÁV vonalakon az elővárosi gyorsvasúti közlekedés megvalósítása, valamint a közúti közlekedés (autóbusz) fejlesztése. f) A vízellátás terén biztosítani kell, hogy Budapest minden lakosa és Budapest környékének valamennyi települése vezetékes vízellátásban részesüljön. Ennek érdekében a Duna melletti víznyerő területek bővítése, a tározó-medencék építése, a nyomó- és elosztóvezetékek hálózatának bővítése szükséges. A csatornázás fejlesztésével el kell érni, hogy a budapesti összlakosság 95%-a csatornázott területen lakjék. A fejlesztési feladatok közül kiemelkedő fontosságú a szennyvíztisztítás megoldása és a budai hármas főgyűjtőrendszer kiépítése. A Budapest környéki településeken a csatornahálózat megépítésének ütemét gyorsítani kell. A Dunába tisztítatlanul ömlő szennyvizek mennyisége nem növelhető, a szennyvizek tisztítását fokozottan meg kell oldani. A gázellátás fejlesztése terén a földgázüzemre való átállásra kell törekedni. Ez lehetővé teszi mind az egyedi gázfűtés, mind pedig a távfűtés széles körű alkalmazását és az ipar hőenergiaigényének korszerű kielégítését, ugyanakkor hozzájárul a főváros levegőjének tisztábbá tételéhez. A többi közmű kiépítését is a főváros fejlesztésével összhangban kell megvalósítani. 4. A főváros fejlesztése elsősorban a tömören,' városiasán beépített területek arányának növelésével történjék. Emellett szükséges új építési területek kijelölése — elsősorban északi irányban — oly módon, hogy a tervezési távlaton túl jelentkező területi igények kielégítésének lehetősége is biztosítható legyen. A fejlesztés során a kulturális, műemléki és építészeti értéket képviselő városrészeket, jelentős természeti értékeket meg kell óvni, az értékes tájképi és városképi adottságok érvényesülését biztosítani kell. 5. A Kormány felhívja Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságát, hogy Budapest és