Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31 k ó 5. Családi állapota 6. Foglalkozása 7. Munkáltatójának neve és pontos címe 8. Beköltözésének 9. Hová távozott (város, község, utca, házszám) és mikor (év, hó, nap) 10. Megjegyzés 5. Családi állapota 6. Foglalkozása 7. Munkáltatójának neve és pontos címe Ideje (év, hó, nap) helye (em. a.) minősége 9. Hová távozott (város, község, utca, házszám) és mikor (év, hó, nap) 10. Megjegyzés döntés alapja mégis a tulajdoni hányad, mert ez ad jogot a birtoklásra és használatra. A tulajdonostársak közül bármelyik igényt tarthat a megüresedett lakásra, mert közös tulajdon esetén a használat joga valamennyi tulajdonostársat megilleti (Ptk. 140. §). A Ptk. azonban — a korábbi gyakorlatot fenntartva — nem tiltotta meg, hogy a tulajdonostársak a használatot és az ezzel együttjáró birtoklást — a közös tulajdon megszüntetése nélkül is — szerződéssel megosszák (Ptk. indokolása). Ebben az esetben a tulajdonostársakat a használat és birtoklás joga nem az egész, hanem csupán a dolognak a kijelölt része tekintetében illeti meg. Az ilyen joghoz — a közös tulajdon jogimegosztása nélkül is — az a következmény" fűződik, hogy az annak megfelelő használatot egyik tulajdonostárs sem változtathatja meg egyoldalúan. Birtokháborítás esetén mindegyik tulajdonostárs a saját jogán és önállóan élhet a birtokvédelemmel, a tulajdoni illetőség átruházása, öröklése esetén pedig az új tulajdonostársakat is köti a megosztott használatra vonatkozó szerződés. Mivel a bíróságnak a 35/1956. (IX. 30.) MT. számú rendelet 70. §-a alapján'induló perben abban a kérdésben kell dönteni, hogy a közös tulajdonjog alapján melyik tulajdonostárs jogosult a lakást használni, a bíróságnak nemcsak a tulajdonjog kérdését, hanem azt is vizsgálnia kell, hogy a tulajdonostársak között nem jött-e létre olyan szerződés, amely az ingatlan használatát és birtokát egymás közti viszonylatban szabályozta. Az ilyen szerződés a feleket köti, mindegyik tulajdonostárs az ingatlannak csak azt a részéi használhatja és birtokolhatja, amelyre a szerződés alapján joga van. Ilyen esetben a bíróság is csak a kizárólagos használatra jogosult tulajdonostársat jelölheti ki a megüresedett lakás használójául és ettől a másik tulajdonostárs személyi körülményeire tekintettel sem térhet el. A birtoklás és használat kérdésében létrejött megállapodás a tulajdonostársakat köti és csak közös megegyezéssel változtatható meg, ha azonban a szabályozásnál figyelembe vett körülmények időközben olyan lényegesen megváltoztak, hogy a megegyezéskor helyesnek mutatkozó elrendezés utóbb valamelyik fél jogos érdekeit sértővé válik, a szerződés módosítását, a használati megosztás újbóli szabályozását lehet kérni. (A fenti kérdés főleg olyan esetekben merül fel, amikor pl. egy telken két vagy több épületet, vagy ún. ikerlakásokat építettek és a telek jogi megosztása nem lehetséges, de a tulajdonostársak a birtoklás és használat kérdését egymás között szabályozták, majd később az egyik lakás megüresedik.) Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta. (P. törv. II. 20.751/1962/2. számú határozat.) 75. Személyi tulajdonban álló, kötött bérű lakás udvarában levő, a bérlő által épített garázs bére. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a bérlők a tulajdonos hozzájárulásával, vagy legalábbis tudomásával az udvarban saját költségükön garázst építenek, majd vitássá válik, hogy a garázs használatáért kötelesek-e bért fizetni és ha igen, hogyan kell megállapítani a garázsbér összegét. A gyakorlatban felmerült egyik álláspont szerint a garázs, mint mellékhelyiség a lakás bérlemény része és azért a bérbeadó külön bért nem követelhet. Ha azonban az újonnan épült garázs után adót vetnek ki, a tulajdodosnak jogában van az egységes bér összegét a kivetett adó összegével felemelni. Ez az álláspont téves. A kérdés megoldásánál abból kell kiindulni, hogy a garázs az építés befejezése után rendszerint az ingatlan tulajdonosának a tulajdonába kerül, aki a használatért ellenszolgáltatást követelni jogosult. A garázs megépítésével ugyanis a tulajdonos nemcsak a tulajdonjogot szerzi meg, hanem viseli annak terheit, fizetnie kell a garázs után az adót, terheli a karbantartási költség és felmerülhet az építtető megtérítési igénye is. A garázs nem tartozik a lakáshoz, nem tekinthető mellékhelyiségnek, ezért a bérét a lakás bérétől függetlenül kell megállapítani. Ha a garázs 1945. jan ár 1. napja előtt épült, bérét a 8.000/1946. (VII. 19.) M. E. számú rendeletnek a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérére vonatkozó rendelkezései szerint kell megállapítani. Az említett határidő után épült garázs bére azonban abban az esetben is szabadon állapítható meg, ha maga a lakás kötött bérű, mivel egymástól független két bérleményről van szó. A lakás kötött bére viszont a garázs után kivetett adó összegével — jogszabályi rendelkezés hiányában — nem emelhető fel. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta, (P. törv. II. 20.735/1969. számú határozat.)