Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 40. szám

794 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám d) A főmérnökök (műszaki osztályvezetők) tanfolyamának tematikájához: — szervezés, — medikai ismeretek, — munkavédelem, — műszaki üzemfenntartás, — kórházi géptan, — orvosi műszerismeret, — energiagazdálkodás, — műszaki tervezés, — egészségügyi építészeti ismeretek. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 10/1970. (Ép. Ért. 26.) É V M számú utasítása a kéményseprSipari tevékenység egyes kérdéseiről A kéményseprőipari tevékenység gyakorlásáról szóló 19/1970. (IX. 5.) ÉVM számú rendelet* alapján — a tűzrendészeti vonatkozású kérdések tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben — az alábbi utasítást adom ki: Fogalmi meghatározások 1. §• (1) A kéményseprőipari tevékenység ellátása szempontjából rendeltetésük szerint az egyes kéménytípusok a következők: A) Lakóépületi kémény: amely a lakások vagy a lakások hőellátási igényét meg nem haladó nem lakás céljára szolgáló helyiségek hőellátását biztosító tüzelőberendezések égéstermékeit vezeti el. — Háztartási (szabvány) kémény: az olyan lakóépületi kémény, amelybe a tüzelőberendezések csak egy épületszintről köthetők be és kívülről végzett munkával tisztítható; ide tartozik az ún. etázskémény is. — Mászható kémény: az olyan lakóépületi kémény, amelybe a tüzelőberendezések csak egy épületszintről köthetők be és belülről végzett munkával tisztítható; ilyen kéménynek minősül az ún. boltolt és nyitott kémény is. — Gyűjtő (termofor) kémény: az olyan lakóépületi kémény, amelybe a tüzelőberendezések két vagy több épületszintről köthetők be és kívülről végzett munkával tisztítható. B) Ipari (ipari jellegű) kémény: amely a lakások hőellátási igényét meghaladó épület, illetőleg * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 38. számában. helyiség tüzelőberendezésének vagy központi hőellátó berendezés kazánjának égéstermékeit vezeti el. (Általában 20 dm2 rostélyfelületű, ennek hiányában 0,5 m2 fűtőfelületű ipari jellegű tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgál.) — Üzemi kémény: az olyan ipari kémény, amely kívülről végzett munkával tisztítható. — Központi kémény: az olyan ipari jellegű kémény, amely központi hőellátó berendezés kazánjának égéstermékeit vezeti el, általában 50 000 kcal ó összteljesítményen felüli tüzelőberendezéseket szolgál ki és kívülről végzett munkával tisztítható. — Gyárkémény (gyári jellegű kémény): az olyan ipari kémény vagy olyan • központi hőellátó berendezés kazánjának égéstermékeit elvezető kémény, amely belülről végzett munkával tisztítható. (2) A kéményseprőipari tevékenység ellátása szempontjából a kémény tartozékok a következőki a) füstcsatorna: a füstcső bekötésétől, illetve a kazán betorkolásától a kéményig terjedő 60 cmnél hosszabb füstelvezető; b) koromgyűjtő akna (koromzsák): a kéménynek a legalsó betorkolás alatti része; ha az ipari (ipari jellegű) kéménynek a füstcsatorna alsó szintjétől lefelé haladó része nincs, úgy a kémény felső csatornaszintig terjedő részét kell koromgyűjtő aknának tekinteni; c) füstsíp: a kémény falba vagy a füstcsatorna falába vágott 60 cm-nél nem hosszabb falhüvelylyel ellátott nyílás, amely a tüzelőberendezés kéménybe történő bekötésére szolgál; d) kémény toldó: hézagmentesen csatlakozó, nem éghető anyagból készült cső a kémény felső részének meghoszabbítására, illetőleg a kedvezőtlen szélhatások kiküszöbölésére; e) szikrafogó: a szikrák kijutásának megakadályozására, illetőleg szikratörés céljából a kémény felső végződésére szerelt kéménytartozék. (3) A kéményseprőipari tevékenység ellátása szempontjából a kémények használat szerinti megoszlása a következő: a) Folyamatos használatra szolgáló kémény: amely az épület, illetőleg helyiség rendeltetésének megfelelően egész évben biztosítja a rákapcsolható tüzelőberendezések égéstermékeinek elvezetését; különböző rendeltetésű helyiségek közös kéményét is folyamatos használatra szolgálónak kell tekinteni, ha legalább az egyik helyiség — rendeltetése szerint — folyamatos hőellátást igényel (ilyen pl. a konyha, a fürdőszoba, az ötnél több lakást kiszolgáló mosókonyha és a kizárólag egy helyiségből álló lakás). b) Idényjellegű használatra szolgáló kémény: amely az épület, illetőleg helyiség rendeltetésének megfelelően az év meghatározott időszakában hivatott biztosítani a rákapcsolható tüzelőberendezések égéstermékeinek elvezetését. c) Használaton kívüli kémény: amelyre az épület, illetőleg helyiség más rendszerű hőellátása vagy rendeltetésének megváltoztatása miatt nincs szükség és ezért mind a kémény tetejét, mind az