Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 795 érintett kéménybe torkoló füstsípokat (csőnyílásokat) befalazták. Padlástérből történő tisztítás esetén elegendő a kémény járatának a tisztítóajtónál történő lefalazása. d) Tartalék kémény: az épület, illetőleg a helyiBég rendeltetésének megfelelően folyamatos vagy idényjellegű használatra szolgáló olyan kémény, amelynél a tényleges igénybevétel a más rendszerű hőellátás miatt nem áll fenn, de a hatályos rendelkezések szerint, illetve a fokozott biztonság miatt használható állapotban való tartása szükséges. (4) A kéményseprőipari tevékenység ellátása szempontjából tüzelőberendezések a következők: Tüzelőberendezés: bármilyen halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltethető olyan berendezés, amelynek rendeltetésszerű használata során gáznemű égéstermék keletkezik és annak elvezetéséhez kémény igénybevétele szükséges. Központi hőellátó berendezés: olyan központos tüzelőberendezés1, amely két vagy több műszakilag önálló lakás vagy négynél több nem lakás céljára szolgáló helyiség hőellátási igényét elégíti ki — nem értve ide a távhőellátó berendezéseket, valamint a gáztüzelésű kazánokat. Ellenőrzési kötelezettség 2. §• A folyamatos kötelező munkák végzése alkalmával a kéményseprő vállalatnak, illetve dolgozójának — a munka jellegétől függően — ellenőrizni kell a kéményekkel és tüzelőberendezésekkel kapcsolatos tűzrendészeti és építési szabályok betartását. Eredménytelen írásbeli felszólítás esetén — a felszólítás egy példányának csatolásával — az illetékes elsőfokú (tűzrendészeti, építésügyi) hatóságnak bejelenteni, különösen: A) tűzrendészeti szabálytalanság esetén, ha a) a kályhának vagy tűzhelynek helyéről történő eltávolítása után a fali füstcsőnyílást nem zárták el jól záródó fémdugóval, illetve a füstcsőnyílást nem falazták be; b) a mászható kémény üregébe vagy a füstcsőnyílásba papírt, rongyot, szalmát, fadarabot vagy más éghető anyagot tartanak, illetőleg helyeztek el; c) kéményen a szikrafogó hiánya vagy megrongálódása a környezetre tűzveszélyt jelent; d) a kéménytisztító ajtó nem megfelelő (pl. nyitott vagy törött) állapotban van, nem vagy nehezen megközelíthető; e) a padlástérben a kémény egy méteres, valamint a koromzsák ajtó 0,5 méteres körzetén belül éghető anyag van elhelyezve; f) a füstcsövet nem a kéménybe vezetve, hanem a falon vagy ablakon át az eresz alá, közvetlenül a szabadba vagy padlástéren, illetve deszkafalon stb. át használják; g) a lakóépületi kéménybe ipari tüzelőberendezés vagy robbanómotor égéstermékét vezették be; h) (A) vagy (B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben nyílt tüzelésű berendezést üzemeltetnek, vagy (A)—(C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen át füstcsövet vezetnek; i) a tüzelőberendezés 1 m-es, a füstcső és hődob 0,5 m-es távolságán — hőszigetelés alkalmazása esetén ennek fele távolságán — belül éghető anyagot helyeztek el; B) építésrendészeti szabálytalanság esetén, hal a) tetőjárdáról történő kéménytisztítás esetén tető kibúvó ajtó és annál megfelelő létra nincsen, vagy a tetőn a kéményekhez vezető megfelelő kémény seprő járda hiányzik; b) a kémény szabványos, jól záródó kettős kéménytisztító és koromkiszedő ajtóval nincs ellátva} c) a kéményfej sérült (ilyenkor tetőn végzett munka esetében a meglazult téglákat azonnal el kell távolítani addig is, amíg a kéményt kijavítják); d) a kéménytoldó éghető anyagból van, vagy a kéménybe nincs jól bekötve; e) a kéményfalba tető, födém vagy egyéb éghető szerkezetet építettek be; f) a függőlegestől 30°-nál nagyobb elhajlással épített kéménynél nincs a törési pontoknál jól zá-í ródó kettős tisztítóajtó; g) a kéményfalazat hézagai a tetőn kívül nincsenek habarccsal tömörítve vagy a padlástérben nincs hézagmentesen bevakolva; h) a mászható kéménynek zárt helyiségbe nyíló ajtónyílásán nincs kettős ajtó; i) a füstcsatornát fa vagy más éghető anyagból készült födém vagy fal alatt, illetve mellett vezették. Kéménykiégetés, füstnyomáspróba 3- §• i (1) Kéménykiégetés és füstnyomáspróba elvégzése előtt és után a kéményt és környékét a mun« kát végző dolgozónak meg kell vizsgálni. (2) Nem szabad a kéménykiégetést elvégezni, ha — a kiégetés alkalmával keletkező hőhatás (pl. szikra, izzó anyag) következtében tűz vagy robbanás következhet be, illetve a tűzrendészeti szabályok betartása nem biztosított, — a kielégítés a kémény állagára veszélyt jelent, — a kéménnyel összefüggő helyiségbe bejutni és ott előzetes vizsgálatot tartani nem lehet, — az égetés helyén legalább 10 liter víz nenn áll rendelkezésre.