Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 24. szám

516 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám b) nem lakásszövetkezeti tag használja, a lakásszövetkezet igazgatóságával kötött bérleti szerződésben meghatározott bért köteles a lakásszövetkezetnek fizetni. 9- §• (1) A lakásszövetkezeti tag által építtetett garázs a lakásszövetkezet tulajdonába kerül, kivéve ha a lakásszövetkezet igazgatóságával az építkezés megkezdése előtt kötött megállapodás szerint a garázs tulajdonjoga őt illeti meg. (2) Ha a garázs a lakásszövetkezet tulajdonába kerül, az építtető lakásszövetkezeti tag köteles a lakásszövetkezetnek a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában említett használati díjat fizetni, a havonta esedékes használati díj 75 százalékát azonban mindaddig visszatarthatja, amíg a garázs építési költségének 75 százaléka meg nem térül. (3) Ha a garázs az építtető lakásszövetkezeti tag tulajdonába kerül, a tag a) köteles a garázs elhelyezéséhez és használatához szükséges telekrész után a közgyűlés által megállapított használati díjat fizetni; b) köteles — ideiglenes jellegű garázs esetében — vállalni, hogy a garázst a tagsági viszonyának megszűnésekor minden kártalanítási igény nélkül, a saját költségén elbontja (eltávolítja) és az eredeti állapotot visszaállítja; c) jogosult azt — állandó jellegű garázs esetében —• a lakásszövetkezet igazgatóságának hozzájárulásával bérbe adni. (4) A lakásszövetkezeti tag tulajdonába került, állandó jellegű garázs elidegenítése esetén a lakásszövetkezetet elővásárlási jog illeti meg. A lakásszövetkezet az elővásárlási jogát az igazgatóság által kijelölt tagja útján gyakorolja. Garázs építése az állampolgárok tulajdonában álló ingatlanon 10. §. (1) Az állampolgárok tulajdonában álló ingatlanon (telken vagy épületben) történő garázsépítés esetére a tulajdonos és az építtető között a polgári jog szabályai szerint létrejött megállapodás az irányadó. (2) A társasgarázs tulajdoni viszonyaira, fenntartására és működésére a társasház-tulajdonról szóló rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Vegyes rendelkezések 11. §• (1) E rendelet hatálya a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres testület) kezelésében levő állami ingatlanokra nem terjed ki. (2) Fegyveres testület rendelkezése alatt álló; de tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő állami ingatlan esetében a garázs bérlőjét — az elhelyező hatóság közbejötte nélkül, de a közületi elhelyezésről szóló rendeletekben előírt igénybevételi díjfizetési kötelezettség mellett — a fegyveres testület jelöli ki, ha a bérlő a fegyvere3 testület állományában vagy vele munkaviszonyban áll. Ilyen esetben a kijelölt bérlő mentes az építési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól. 12 .§. Á garázs tulajdonosát — & házadóra vonatkozó jogszabályok szerint — adókedvezmény illeti meg. 13. §. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a tanácsi rendeleteknek e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. (2) A rendelet rendelkezéseit a) a motorkerékpár-tárolókra, továbbá b) a rendelet hatálybalépéséig még használatba nem vett garázsokra is alkalmazni kelL Bondor József s. k.,' építésügyi és városfejlesztési miniszter A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 15/1970. (VI. 6.) M É M számú rendelete a termésbecslés végrehajtásáról szóló 4/1969. (II. 6.) MÉM számú rendelet* módosításáról A termésbecslés megszervezéséről szóló 1012/ 1962. (IV. 25.) Korm. számú határozat 2. és 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következőket rendelem: 1. §• A 4/1969. (II. 6.) M É M számú rendelet (a továbbiakban: R) 2. §-a a következő c) ponttal egészül ki: ,,c) az étkezési célra termesztett paradicsom, vöröshagyma, téli káposzta, őszi és téli alma, kajszibarack és besztercei típusú szilva termésbecslése azon a területen, amelyen a felvásárlást végzi, az általános fogyasztási és értékesítő szövet* Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 7. számában.