Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 23. szám

498 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám a szokásos napi munkaidejének megfelelő időtartam alatti igénybevételéért (munkában, ügyeleti szolgálatban, készenlétben, vagy együtt-tartásban eltöltött időre) az egy napra eső átlagkeresetet [7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 7—10, §-a] kell fizetni. 2. §. (1) Az 1. § hatálya alá tartozó dolgozó részére a szokásos napi munkaidejének megfelelő időtartamon túl történő igénybevételéért a következő díjazás jár: a) a védővonalakon, valamint általában a védekezés helyszínén végzett védekezési, továbbá a védekezési központban a védelemvezetői törzsbe beosztottak által teljesített védelemvezetési munkáért óránként az egy órára eső átlagkereset, mint külön díjazás, ez azonban naponta négy óránál — harmadfokú készültségnél kivételes esetben nyolc óránál — hosszabb időre nem fizethető. b) védekezési központokban végzett ügyeleti vagy készenléti szolgálatért, továbbá a védővonalakon vagv az ártéren teljesített készenlét esetén óránként 5 Ft [13.125/1969. MüM—PM intézkedési készenléti díj. (2) Az 1. § hatálya alá tartozó dolgozó részére túlórapótlék nem jár. Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti díjazást együttesen, ugyanazokra az órákra nem szabad folyósítani. A szálláshelyen (pihenésben) töltött időre az (1) bekezdés b) pontja szerinti készenléti díjat nem szabad fizetni. 3. §. Harmadfokú készültség esetén a védővonalakon végzett tényleges védekezési munkáért fizetett átlagbér után harminc százalék biztonsági pótlékot is kell folyósítani. 4. §. A védekezésben részt vevő kiküldetésben levő dolgozónak — az 1—3. §-ban meghatározott járandóságon felül — kiküldetési élelmezési költség is jár. (2) Az 1. § hatálya alá tartozó dolgozó a védekezés tartama alatt az általa igénybe vett közétkeztetésért a mindenkor érvényben levő térítést köteles fizetni. 5. §. A dolgozó részére a jelen rendelet 1. §-a szerinti átlagkeresetet és a 4. § (1) bekezdés szerinti kiküldetési élelmezési költséget a munkáltató folyósítja. A 2. és 3. § szerinti díjazást pedig — a dolgozó egy órára eső átlagkeresetére és a szokásos napi (heti) munkaidejére vonatkozó munkáltatói igazolás alapján — az igénybevevő szerv fizeti az árvíz- és belvízvédekezési hitele, illetőleg helyi vízkárelhárítási hitele terhére. 6. §. Az árvíz- és belvízvédekezési szolgálatra kiképzés céljából idegen szervektől évente legfeljebb hat napra, gyakorlatra behívott műszaki dolgozókat a jelen rendelet 1. és 4. §-aiban felsorolt járandóságok illetik meg; a felmerülő költségeket a gyakorlatot tartó vízügyi szerv árvíz- és belvízvédekezési hitele terhére kell a munkáltató javára megtéríteni. 2. sz. melléklet (Közlemény 4. pontjához) Kivonat a 320/Í968. PM—MüM—SZOT számú közleményből 6. Az állami vállalatok dolgozói által társadalmi közös célokra felajánlott, a munkarend szerirtit meghaladó teljesítményekért járó béreket [315/ 1966. PM VI. számú közlemény, amely továbbra is hatályban van] a bérszínvonal megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, azok az átlagkeresetbe nem számítanak be, progresszív nyugdíjjárulékot utánuk nem kell leróni. A társadalombiztosítási járulék és illetményadó elszámolására azonban az általános rendelkezések érvényesek. Ezek a munkák a munkarend szerinti munkaidőt meghaladják, így túlmunkának minősülnek. Ezért az ilyen címen járó béreket a vállalati kollektív szerződésben meghatározott pótlékkal kell elszámolni, 318/1970. PM IV. számú közlemény az árvízkárok helyreállításával kapcsolatban adott juttatások pénzügyi elszámolásáról Az 1970. évi árvízkárok helyreállításával kapcsolatban megnyilvánuló tömeges érdeklődésre és felajánlásra figyelemmel közöljük, hogy a hozzájárulás pénzügyi forrásait illetően az alábbiak szerint lehet eljárni. Az állami vállalatok és trösztök, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek vállalatai, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezetek megyei értékesítő központjai, valamint a szövetkezeti vállalatok nem. adózatlan eredményük, hanem részesedési (a pénzintézeteknél a juttatási) és fejlesztési alapjuk terhére vállalhatnak a károsultak segélyezéséhez és a károk helyreállításához hozzájárulást. A felsorolt gazdálkodó szervek a részesedési alap terhére vállalt hozzájárulásukat az OTP V. kerületi fiókja MNB-nél vezetett 218—98055 számú számlájára teljesíthetik. Az összeg rendeltetéséül „Részesedési alapból Magyar Vöröskereszt 5350 számú csekkszámla javára" szöveget kell feltüntetni. Ennek összege az árvízkárt szenvedett lakosság megsegítésére kerül felhasználásra. A költségvetési szervek az előző évben elért pénzmaradványaik, a tanácsok emellett saját fejlesztési alapjuk terhére járulhatnak hozzá az árvízkárok helyreállításához. A fejlesztési alap terhére vállalt hozzájárulást, valamint a költségvetési szervek befizetéseit a 232—90196—0202 számú „PM: Hozzájárulások az 1970. évi árvízkárok helyreállításához, lebonyolítási számla, Budapest" elnevezésű számlára lehet teljesíteni. Ha korábbi átutalások nem a fentieknek megfelelően történtek, az átutalók a számlatulajdonosoktól (Vöröskereszt, Pénzügyminisztérium) kérjék az átutalás helyesbítését. Közöljük továbbá, hogy az árvízkárok helyreállításához az állami vállalatok által társadalmi közös célokra felajánlott, a munkarend szerintit meghaladó teljesítményekért járó bérek elszámolása tekintetében a 315/1966. PM VI. számú számviteli közlemény (megjelent a Pénzügyi Közlöny 9. számában) és a 320/1968. PM—MüM— SZOT számú közlemény (megjelent a Pénzügyi Közlöny 14. számában) 6. pontja szerint kell eljárni. A vállalatok, szövetkezetek, tanácsok, költségvetési szervek elsősorban pénzügyi átutalásokkal segítsék az árvízkarok helyreállítását. Ha erre a célra anyagi eszközöket