Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 16. szám

378 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám 6. sz. belív, az állami telekhasználati díj és a földadó, 7. sz. belív, a termelési árkiegészítés, dotáció, a fogyasztói árkiegészítés és a vállalati egyéb támogatás, 8. sz. belív, a folyó évi állami visszatérítés, 9. sz. belív, az előző évről áthúzódó állami visszatérítés, 10. sz. belív, az import-forgalmiadó és az import-árkiegészítés. A Bevallás borítólapjának belső oldalán elhelyezett 11. sz. táblázaton a Bevallás 1.—10. belíván bevallott kötelezettségek és juttatások végösszegeit kell a sorhivatkozásnak megfelelően feltüntetni. A táblázatot az illetékes elsőfokú adóhatóságnak kell címezni és cégszerűen aláírni, amely a Bevallásban levő adatok hitelességét igazolja és annak okmányjellegét biztosítja. A „00 összesen" jelzésű sor c. és d. rovatába a táblázat c, illetve d. oszlopába bejegyzett adatok együttes összegét kell beállítani. A 30. számú belív a pénzügyi rendezés alapjául szolgáló adatokat tartalmazza. Ezen a belíven kell feltüntetni — forintösszegben — az 1—10. sz. belíveken szereplő, a tárgynegyedévre vonatkozó adatokat és azok havonkénti részletezését. Az itt feltüntett adatok az adóhatósággal történő pénzügyi rendezésre, a befizetések határidőben való teljesítésének ellenőrzésére, az igényelt juttatások elszámoltatására és az adóhatóság által vezetett számlalapokon a kötelezettségek előírására és a juttatások jóváírására szolgálnak. A Bevallást a 4/1970. (1. 17.) PM számú rendelet mellékletében meghatározott időben, az évközi beszámolóval együtt — azzal egyeztetve — kell az elsőfokú adóhatósághoz 2 példányban benyújtani. II. A Bevallás kitöltésének általános szabályai A Bevallás borítólapján és minden belívén a KSH által 1970. január 1-i hatállyal a vállalatra megállapított új egységes statisztikai számjel első tizennégy számjegyét kell bejegyezni, illetve bebélyegezni. A Bevallásban csak a folyó év gazdálkodásával összefüggő kötelezettségek és juttatások szerepelhetnek, amelyek a megállapítás módját és időpontját tekintve — a vállalat analitikus nyilvántartásain alapuló, a bevallási időszakra vonatkozó kötelezettségekből és juttatásokból, továbbá az ezt módosító, — a folyó év gazdálkodásával, de az előző bevallási időszakkal kapcsolatos önrevíziós helyesbítésekből és — az elsőfokú adóhatóságnak a folyó év gazdálkodására vonatkozó, jogerőssé vált határozatában foglalt megállapításokból adódnak. A Bevallásnak az önrevízió útján és a jogerős határozat alapján történő helyesbítésekre vonatkozó rovataiba bejegyzendő összegek előtt — akár kötelezettségről, akár juttatásról legyen is szó — növekedés esetén előjelet nem kell feltüntetni. Csökkenés esetén azonban a mínusz előjelet feltétlenül fel kell tüntetni. A Bevallás 1—10. számú belívein az előbbiek szerint adódó kötelezettségeket és juttatásokat — a tárgynegyedévre („c" oszlop) és — az év elejétől a tárgynegyedév végéig („d" oszlop) minden vállalatnak ki kell mutatni, függetlenül attól, hogy a szóbanforgó kötelezettséget pénzügyileg az adóhatósággal vagy pénzügyminiszteri rendelkezés alapján — az átengedett bevételek tekintetében — más szervvel kell rendezni. A tárgynegyedévi összeget azonban — az előbbiekben közölt csoportosítás szerint — csak azoknak a vállalatoknak kell tovább részletezni, amelyek a szóban forgó kötelezettséget, vagy juttatást pénzügyileg az adóhatósággal rendezik. Pl.: az OKISZ-hoz és SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezetek (vállalatok) az eszközlekötési járulékot nem az adóhatósághoz, hanem a külön megjelölt számlára fizetik, ezért ezek az adóalanyok a bevallás 1. sz. belívén a 17., 18. és 18/a. sorokat nem töltik ki. A folyó év gazdálkodásával összefüggő, de az előző bevallási időszakokra vonatkozó helyesbítéseket a Bevallásba történő beépítésen kívül — a feltárás időpontjában — a Pü. 1653. r. sz. „Helyesbítő bevallás" elnevezésű nyomtatványon is be kell jelenteni az elsőiokú adóhatóságnak. Azok a vállalatok, amelyek a pénzügyi rendezést nem az adóhatósággal bonyolítják le, ezt a bejelentést — az érintett kötelezettségre vagy juttatásra vonatkozóan — annak a szervnek is teljesítik, ahova annak pénzügyi rendezése tartozik. Nem építhetők be a Bevallásba: — az előző évvel (évekkel) kapcsolatos kötelezettségek vagy juttatások, — az előző évvel (évekkel) kapcsolatos önrevíziós helyesbítések, — az előző évvel (évekkel) kapcsolatos jogerőssé vált elsőfokú adóhatósági határozatok megállapításai. Az előző évvel (évekkel)) kapcsolatos kötelezettségek és juttatások bevallását és önrevíziós helyesbítő bejelentéseit a Pü. 1653./a r. sz. „Helyesbítő bevallás" elnevezésű nyomtatványon kell — a feltárás időpontjában — az elsőfokú adóhatósággal (vagy azzal a szervvel ahova annak pénzügyi rendezése tartozik) közölni. Mind a folyó év, mind az előző év(ek) gazdálkodásával összefüggő „Helyesbítő bevallás" c. és d. rovatában a kötelezettségek és juttatások eredetileg bevallott alapjához és összegéhez képest jelentett növekedést előjellel nem kell jelezni, a csökkenést azonban mínusz előjellel kifejezésre kell juttatni. A tröszti szervezetbe tartozó vállalatok költségvetési kötelezettségeikről és a juttatásokról önálló bevallás útján tartoznak elszámolni. A trösztközpont tartozik bevallásában elszámolni azokról a kötelezettségekről és juttatásokról, amelyeknek elszámolását pénzügyminiszteri vagy egyéb rendelkezések címzetten a tröszt feladataként jelölnek meg. Pl. nyereségadó, termelési adó, termelési árkiegészítés, állami visszatérítés. III. A Bevallás belívei kitöltésének részletes szabályai 1. Eszközlekötési járulék (1. sz. belív) Az eszközlekötési járulék negyedévre esedékes összegét a 14/1967. (XI. 24.) PM számú rendeletben, valamint az azt módosító és kiegészítő 33/1368. (XII. 15.) PM számú, a 32/1969. (X. 30.) PM számú és a 3/1970. (í. 17.) PM számú rendeletben foglaltak alapján az alábbiak szerint kell meghatározni: Az állóeszközök járulékösszegének kiszámításakor a 11—15. számlacsoportban nyilvántartott állóeszközök bruttó értékének nyitóállományából kell kiindulni. Ezt csökkenteni kell a 14/1967. (XI. 24.) PM számú rendelet mellékletének II. részében felsorolt járulékfizetési kötelezettség alól mentes állóeszközök nyitóállományával. Az OKISZ és SZÖVOSZ érdekképviselete alá tartozó szövetkezeteknél a befizetett részjegyalap — az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a 416. számlán kimutatott lezárt évek hosszúlejáratú beruházási hiteltartozás — állományát a 2. sorba.kell beállítani. Az első és második sor összegének különbsége adja az állóeszközlekötési járulék számítási alapját (3. sor), amelynek 1,25%-a az állóeszközök után fizetendő eszközlekötési járulék negyedévi összege (4/c. rovat). A belkererJíedelmi ágazatba tartozó vállalatok és szövetkezetek, továbbá a tervező és beruházási vállalatok a beépített bérelt ingatlanok után is eszközlekötési járulékot kötelesek fizetni. Ezen a címen fizetendő eszköz-