Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 16. szám

18. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 379 lekötési járulék összegét a 14/1957. (XI. 24.) PM számú rendeletnek a 32/1069. (X. 30.) PM számú rendelettel módosított 6. §-a alapján kell kiszámítani és a táblázat 5/c. rovatába beállítani. Az állőeszközlekötési járulék negyedévi együttes öszsz?gét a 6/c. rovatban kell szerepeltetni. A forgóeszközlekötési járulékot a számítási alapot képező forgóeszközállományból kiindulva kell meghatározni. A vállalatok a besorolásuknak megfelelő népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírása szerint a 21—27. Készletek — ideértve ezek anyagárkülönbözetét, készletértékkülönbözetét, illetve árrését, az aktívált, külön felszámított szállítási (fuvar) és rakodási költségeket — számlacsoportban (a befejezetlen és félkésztermékeknek évközben a 7. számlaosztályban) nyilvántartott forgóeszközök tárgynegyedévi számtani átlagát a táblázat 7/c. rovatába állítsák be. A járulékfizetési kötelezettség alól mentes forgóeszközállomány számtani átlagát a 14/1967. (XI. 24.) PM számú rendelet mellékletének III. részében közöltek figyelembevételével kell meghatározni és a 8/c. rovatban kell szerepeltetni. Az 5%-os kamatozású forgóalappótló hitellel finanszírozott forgóeszközök tárgynegyedév; számtani átlaga mentes a forgóeszközlekötési járulék fizetési kötelezettség alól. Ezt az összeget (az építőipari népgazdasági ágba sorolt állami vállalatoknál ennek az összegnek 70%-át) a 9/c. rovatban kell feltüntetni. Ugyanitt kell szerepeltetni az OKISZ-hoz és a SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezeteknél azoknak a hitellel finanszírozott eszközöknek a tárgynegyedévi számtani átlagát, amely hitelek törlesztése az OKISZ és a SZÖVOSZ központi kezelésében levő eszközlekötési járulék-bevételekből (a Kölcsönös Támogatási Alap, illetve az Eszközlekötési Járulék Alap terhére) történik. A közöltek szerint kiszámított átlagokból a forgóeszközlekötési járulék összegét úgy kell meghatározni, hogy a forgóeszközök átlagértékéből le kell vonni a járulékmentes forgóeszközök és forgóalappótló hitel átlagösszegeit. A kapott eredmény 1,25%-a képezi a forgóeszközlekötési járulék negyedévi összegét. Ehhez az öszszeghez kell hozzáadni a MNB-hez befizetett devizának az illetékes adóhatósághoz átutalandó forint-ellenértékét (deviza eszközlekötési járulékot) és a kapott összeget kell a 11/c. rovatba beállítani. A 11/c. és 11/d. rovatban szereplő deviza eszközlekötési járulékot a 11. sor szövegrovatában kiemelten is fel kell tüntetni. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a kiszámított eszközlekötési járulékból a zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással kapcsolatos árbevételükre arányosan eső, az eszközlekötési járulékból levonható részt a táblázat 12/c. rovatába jegyzik be. A vendéglátóipari vállalatok 1970. január 1-től a szállodai tevékenység körében lekötött eszközeik után eszközlekötési járulékot nem tarthatnak vissza és így a 14. sorban összeg nem szerepelhet. A 15. sorba állítandó be a lakosság megrendelésére! végzett javítási-szolgáltatási tevékenység alapján vissza-, tariható járulék összege. i Az eszközlekötési járulék levonásokkal csökkentett összegét a 16/c. rovatba kell bevezetni. A táblázat 4., 5., 6., 11., 12., 13., 15., és 16. sorainak d. rovatába a sorok megnevezése szerinti adatoknak az év elejétől a tárgynegyedév végéig göngyölített összegét kell bejegyezni. A 18. és 18/a. sorban kimutatott ± helyesbítések öszszegét a 4., 5., 6., 11., 12., 13., 15. és 16. sorok c. és d. rovatában is kell szerepeltetni, annak megfelelően, hogy az állóeszközlekötési járulék, a forgóeszközlekötési járulék, a zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással kapcsolatos mentesség, illetve a lakossági javításiszolgáltatási tevékenység alapján visszatartható járulék összegének helyesbítésére van szükség. Az 1., 2., 3 , 7., 8., 9. és 10. sorok c. rovatában részletezett számítási alapadatokat a tárgynegyedévre vonatkozóan kell a táblázatba beállítani, azokat az előző negyedévi helyesbítések miatt módosítani nem kell. Ennek következtében, ha a tárgynegyedévi adaton kívül helyesbítő tételek is előfordulnak, a c. rovatban szereplő járulékösszeg a számítási alapnak nem 1,25%-a, hanem a helyesbítések mértékétől függően annál több, vagy kevesebb. 2. A központosításra kerülő (kölcsönös támogatási aZapot illető) amortizáció. (2. sz. beiiv) A táblázat 19. sorába beállítandó értékcsökkenési leírás összegét a 30/1966. (Tg. É. 19.) OT—PM számú utasításban közöltek alapján kell kiszámítani. Az értékcsökkenés összegéből a vállalatfejlesztési alapba helyezhető vagy egyéb címen (szövetkezeteknél fej~ lesztésre) visszahagyott részt a 9/1967. (XI. 6.) PM számú rendelet 2. §-ának (1) és (2) bekezdésében közöltek — illetve pénzügyminiszteri leiratok — alapján kell megállapítani és a 20. sorba bejegyezni, A táblázat 21. sorába a központosításra kerülő (kölcsönös támogatási alapot illető) amortizáció összege kerül. A 22. sorban a 7/1968. (II. 4.) PM számú rendelet alapján kiselejtezett, értékesített, megsemmisült stb. állóeszközökkel kapcsolatos és az állami költségvetést (tanácsi fejlesztési alapot, szövetkezeti támogatási alapot) megillető összeget kell szerepeltetni. 3. Erdőhasználati járulék (2. sz. beliv) Az állami erdőgazdaságoknak az erdőbasználati járulék kiszámításakor a 32/1967. (XII. 19.) PM és az azt módosító 1/1969. (I. 15.) PM számú rendeletben, a 62.305/ 1968. IV. b. PM, illetve a 24.181/1969. IV. PM. és a 23.663/ 1969. IV. b. PM számú leiratban foglaltak szerint kell eljárniuk. 4. Állami telekigénybevételi és egyszeri Igénybevételi díj (2. sz. beliv) Az állami telekigénybevételi díj és az egyszeri igénybevételi díj fizetésének kötelezettségét, mértékét és befizetési határidejét az elhelyező hatóság határozatban állapítja meg. Az elhelyező hatóság által a 33/1969. (X. 30.) PM— ÉVM—ÁH számú együttes rendelet alapján megállapított állami telekigénybevételi díj összegét a Bevallás 33. sorába, a 2/1969. (I. 23.) Korm. számú és a 4/1969. (1. 23). ÉVM számú rendelet alapján megállapított egyszeri igénybevételi díjat pedig a 34. sorba kell beállítani, öszszegezés nélkül. Az így megállapított díjakat annak a negyedévnek a bevallásában kell szerepeltetni, amely negyedévre az arra illetékes elhelyező hatóság jogerős határozata szerint a befizetési határidő esik. A későbbi negyedévek bevallásában a 33. és 34. sor c. rovatába csak az esetleges újabb kivetések (+ változások) összegét, a d. rovatba pedig az év elejétől halmozott összeget kell bejegyezni. B. Illetményadó (3. sz. beliv) Az illetményadó táblázatát a 22/1967. (XII. 13.) PM számú rendelet, valamint az ezt módosító 35/1968. (XII. 15.) PM számú rendeletben foglaltak alapján a következők szerint kell kitölteni: A 35. sorba a társadalombiztosítási járulékalappal egyező munkabér (munkadíj) összegét kell bejegyezni (az eszmei munkabérrel együtt). A 36. sorba a 35/1968. (XII. 15.) PM számú rendelet 1. §-ában közöltek alapján illelményadómentes munkabérek összegét kell bejegyezni. A 35. és 36. sor különbsége adja az illetményadóköteles munkabér összegét. Ennek az összegnek 8%-a & költségvetést megillető illetményadó, amelyet a 38. sor»