Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 11. szám

274 TANÁCSOK KÖZLÖNYE A nem kielégítő növényvédelmi képzettségi üzemi szakemberellátottság az 19GD 70. tanévben a jelenleginél fokozottabb ütemű képzést követelt mind felső-, mind alsófokú oktatási intézményeinkben, mivel az iskolarendszerű oktatási formákon túlmenően a 30/1969. (MÉM. É. 24.) MÉM számú utasítással a termelőszövetkezetekben dolgozó szaktechnikusok és technikusok számára is lehetőséget nyújtottunk az erős méreg jelzésű növényvédőszerek felhasználásának irányítására. Ezzel — előzetes felméréseink szerint — a rendeletben előírt határidőre a jelenlegi mintegy 2750 termelőüzemhez viszonyítva közel 2200 irányító munkakört (szakmérnök, szaktechnikus és technikus) ellátó szakember és több mint 10 000 kiképzett szak-, illetve betanított növényvédő munkás áll a termelőüzemek rendelkezésére. Néhány megyében a termelőüzemek számához viszonyítottan csaknem 100%-os, míg a többi megyében 70—90%-os az irányító munkára jogosult szakember létszám. A MÉM és a TOT 1989. október 22-én, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1969. évi 30. számában közzétett, a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek szakembereinek és belső ügyvitelét ellátó dolgozóinak létszámára vonatkozó Irányelvei a termelőüzemek növényvédelmi szakemberigényét az alábbiakban határozta meg: „A termelőüzemek növényvédelmének és kemizálásának irányítására minden nagyüzemben indokolt egy növényvédelmi szakmérnök vagy növényvédelmi szaktechnikus foglalkoztatása. Addig, amíg ez realizálható, több üzem közösen foglalkoztasson növényvédelmi szakmértököt, szaktechnikust. A szántóföldi növénytermesztésben 5000 kat. holdon felül, az 5000 kat. holdon aluli területtel rendelkező termelőüzemekben — amennyiben 200 kat. holdat meghaladó kertészeti kultúrák (szőlő, gyümölcs, zöldség) termesztésével is foglalkoznak, 1 szakmérnököt, vagy szaktechnikust. Növényvédelmi szaktechnikussal (vagy szakmérnökkel) azonban még nem minden nagyüzem rendelkezik, s ilyen szakembereknek minden nagyüzemben való foglalkoztatása a jelzett időpontig nem is biztosítható. Ahol még nincs megfelelő képzettségű szakember, ott átmenetileg a mezőgazdasági nagyüzemekben az erős méreg jelzésű növény védőszerek felhasználásáról szóló 30/1969. (MÉM. É. 24.) MÉM számú utasítás szerint kell eljárni. Minden nagyüzemi növényvédőgépre szak-, vagy betanított munkás. Valamennyi termelőüzembe a méregkamrák szakszerű kezelésére egy méregkamra kezelő növényvédő betanított munkást szükséges foglalkoztatni." Ebben, a ma még nem kielégítő üzemi szakember-ellátottsági helyzetben nagyon átgondolt, tervszerű szakember munkábaállításra van szükség ahhoz, hogy a termelőüzemek — azokat is beleszámítva, ahol még nem került sor beiskolázásra, vagy még a tanfolyamokon levő üzemi szakemberek az előírt végzettséget nem szerezték meg — növényvédelmi okokból hátrányos helyzetbe ne kerülhessenek. A fentiekből kiindulva az 1970-es gazdasági évben a már kiképzett és üzemben dolgozó, valamint a most végző növényvédelmi szakemberek számára a növényvédelmi munkák végzésénél az alábbi lehetőséget biztosítjuk. a) A növényvédelmi szakmérnök, növényvédelmi szaktechnikus, valamint az 5 hónapos tF.níolyamos rendszerben továbbképzett szaktechnikus saját üzemén kívül a szomszédos — az előírt növényvédelmi képesítésű szakeemberrel nem rendelkező — termelőüzemben kizárólag szerződéses alapon vállalhatja az erős méreg jelzésű növényvédőszerek felhasználásának irányítását. Ezt a jogot -azok a levelező tagozatos szakmérnökök is gyakorolhatják, akik növény védőszerismeretből és munkavédelemből sikeres vizsgát tettek. b) Azok az üzemi szakemberek, akik tanfolyamos rendszerű 10 hónapos növényvédelmi jellegű oktatásban vettek részt, az erős méreg jelzésű növényvédőszerek felhasználásának irányítását saját üzemükben 1975. december 31-éig végezhetik. Ez idő alatt azonban lehetőséget nyújtunk részükre a növényvédelmi szaktechnikusi képesítés levelező úton való megszerzésére. A növényvédelmi tanfolyamot végzett technikusok a felvételeknél előnyben részesülhetnek. c) A nagyüzemi növényvédőgépi munkát végző szak-, illetve betanított növényvédő munkások képzését fokozott üemben végzik a megyei tanácsok szervezésében az erre kijelölt oktatási intézmények és a megyei növényvédő állomások. A megyei felmérések is azt igazolják, hogy 1970. március 1-étől valamennyi nagyüzemben a szükséges számú szakképzett gépi munka végzésére jogosult üzemi dolgozó kiképzése megtörténik, így munkába állításuk biztosított. Abban az esetben, ha helyenként a szak-, illetve betanított növényvédő munkás, technikus, illetve szakmérnök kellő számban nem lenne alkalmazható, a kémiai növényvédelmi munka megoldását termelőszövetkezet-közi növényvédelmi társulás vagy a nagyüzemi növényvédelmi gépi munka elvégzésére közösen szervezett védekező egységgel javasoljuk megoldani. Ismételten felhívjuk a megyei szerveinket, elsősorban a termelőszövetkezeti területi szövetségeket és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályait, valamint a növényvédő állomásokat, hogy továbbra is elsőrendű feladatuknak tekintsék az üzemi növényvédelem kialakításának egyik legfontosabb feladatát, az általános mezőgazdasági képesítésen felül növényvédelmi szakképzettséggel is rendelkező üzemi szakember-ellátás megteremtését. Dr. Nagy Sándor s. k., Dr. Soós Gábor s. k., a TOT főtitkára a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese