Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 4. szám

112 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám A művelődésügyi miniszter 103/1970. (M. K. 2.) MM számú utasítása a muzeális emlékhelyekről Az 1963. évi 9. sz. tvr. 21. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a muzeális emlékhelyekről az alábbi utasítást adom ki: 1. A muzeális emlékhelyek — mint a 2/1965. (I. 8.) MM számú rendelet 17. §-ában meghatározott muzeális közgyűjtemények — egyes kiemelkedő jelentőségű személyekre vagy jelentős történelmi eseményre vonatkozó emlékanyagot (emlékgyűjteményt) őriznek és mutatnak be. A muzeális emlékhelyek célja, hogy megörökítsék a kiemelkedő jelentőségű személyiségek és történelmi események emlékét, tudatosítsák jelentőségüket, s ezzel a művelődést és a társadalmi haladást szolgálják. 2. A muzeális emlékhelyek önálló gyűjtő- és feldolgozó munkát általában nem végeznek, hanem mint muzeális közgyűjtemények — állandó jellegű kiállítóhelyekként — képezik az ország múzeumi hálózatának részét. 3. A muzeális emlékhelyek jelentőségük, elhelyezésük körülményei, valamint bemutatásra kerülő emlékanyagaik jellege szerint lehetnek: a) emlékmúzeumok, b) emlékházak és c) emlékszobák. Az emlékmúzeumok anyagaikat valamely kiemelkedő jelentőségű személyhez vagy történelmi eseményhez leginkább kapcsolódó helyen, teljességre törekvő módon mutatják be. Azokat a muzeális emlékhelyeket, amelyek az emlékmúzeummá minősítés feltételeinek nem felelnek meg — elhelyezési körülményeiktől és gyűjteményeik terjedelmétől függően — a Művelődésügyi Minisztérium emlékházakká, illetőleg emlékszobákká nyilvánítja. 4. Muzeális emlékhely létesítéséhez a létesítő múzeum vagy egyéb szerv még az előkészítő intézkedések és munkálatok megkezdése előtt köteles a művelődésügyi miniszternek a létesítésre vonatkozó előzetes hozzájárulását megszerezni. Az előzetes hozzájárulásra vonatkozó előterjesztésben ismertetni kell a létesítési terv elvi indokait, a szükséges emlékanyag meglétét vagy megszerzésének lehetőségeit, valamint az illetékes állami, társadalmi és tudományos szerveknek a létesítési tervvel kapcsolatos véleményét is. 5. Az előzetes hozzájárulás alapján, a muzeális emlékhely létesítését szolgáló intézkedések és munkálatok befejezése után, annak emlékmúzeummá, emlékházzá, illetőleg emlékszobává nyilvánítását — a 2/1965. (I. 8.) MM számú rendelet 16. §. (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint — a művelődésügyi minisztertől kell kérni. 6. A művelődésügyi miniszter mind a 4. pont szerinti előzetes hozzájárulás, mind pedig az emlékmúzeummá, emlékházzá, emlékszobává nyilvánítás kérdésében a szak szerint illetékes országos múzeum és a területileg illetékes megyei (fővárosi) tanács vb. meghallgatása alapján dönt. Döntésénél figyelembe veszi az illetékes tudományos és társadalmi szervezetek országos szerveinek véleményét is. 7. A múzeumok által létesített vagy fenntartott muzeális emlékhelyek a múzeumok kiállítóhelyeiként működnek; az őrizetükben levő gyűjtemányanyag a fenntartó múzeum törzsíeltárába tartozik. Egyéb szervek által fenntartott muzeális emlékhely szervezetét és működését — a muzeális közgyűjteményekre vonatkozó szabályok figyelembevételével — a fenntartó szerv állapítja meg. 8. A muzeális emlékhelyek jelen utasításban nem szabályozott kérdéseiben a 2/1965. (I. 8.) MM számú rendeletben, a Múzeumok Ügyrendi Szabályzatában és a Múzeumok Nyilvántartási Szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók. 9. Ez az utasítás megjelenésének napján (1970. I. 21.) lép hatályba. Molnár János s. k., művelődésügyi miniszterhelyettes Vegyes rendelkezések A mezőgazdasági nagyüzemek építőipari kivitelezési jogosultsága (Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 2/1970. számú közleménye) A mezőgazdasági nagyüzemek, így a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezetek (a továbiakban: termelőszövetkezetek); b) az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, erdő- és vadgazdaságok (a továbbiakban: állami gazdaságok) és ezek társulásának építőipari kivitelezési jogosultságát, területi illetékességét jelentősen módosították a 35/1969. (X. 30.) Korm. számú és a 17/ 1969. (X. 30.) ÉVM számú rendeletek. Az említett jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében a következőket közöljük. í. A termelőszövetkezetek építőipari szövetkezeti közös vállalatának kivitelezési jogosultsága 1. A termelőszövetkezetek által az 1967. évi III. törvény 56. §-a alapján létrehozott építőipari szövetkezeti közös vállalat építőipari munkát fő tevékenységként végző szervezet, ha tevékenységi köre az alapító okirat szerint túlnyomórészt építőipari munka vállalkozásához történő végzésére terjed ki és a vállalati törzskönyvbe építőipari szövetkezeti közös vállalatként jegyezték be. Alapvető feladata a műszakilag igényes mezőgazdasági építési szükségletek kielégítése. Az alapítók elhatározásától függően azonban bármely építtető részére végezhet építőipari munkát, területi illetékessége pedig az államigazgatási határoktól függetlenül, a megyénél nagyobb területre, esetleg az erszíg egész területére is kiterjedhet. 2. Az építőipari szövetkezeti közös vállalat alapítása során a 6/1937. (X. 24.) MÉM számú rendelet 78. §-ának (2) bekezdése, 99. §-ának (4)— (5) bekezdései, 111—112. §-ai, a 17/1969. (X. 30.) ÉVM számú rendelettel módosított 7/1987. (X. 19.) ÉVM számú rendelet 1. és 4. §-a alapján kell eljárni.