Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 113 II. A termelőszövetkezetei: építőipari közös vállalkozásának kivitelezési jogosultsága 1. Az építőipari közös vállalkozás építőipari munkát megrendelésre a következő építtetők ré­szére végezhet: a) a közös vállalkozásban résztvevők, valamint ezek tagjai és alkalmazottai részére; b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (MÉM) állami felügyelete alá tartozó szervek ré­szére, mégpedig: a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, a halászati termelőszövetkezetek, a me­zőgazdasági szakszövetkezetek és ezek társulá­sai, valamint szövetségeik részére; c) a MÉM felügyelete alá tartozó szervek ré­szére, így: az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, erdő- és vadgazdaságok, a mezőgazdasági, élelmi­szeripari és elsődleges faipari vállalatok és szak­vállalatok, valamint a MÉM felügyelete alá tar­tozó hivatalok, oktatási, kutatási, szolgáltatási in­tézetek és intézmények stb. részére; d) a tanácsi szervek részére, ideértve bármely szintű (fővárosi, megyei, megyei jogú városi, já­rási, járási jogú városi, városi kerületi és községi) tanács végrehajtó bizottságát és szakigazgatási szervét, továbbá mindezek felügyelete alá tar­tozó szervezeteket (vállalatokat, irodákat, költ­ségvetési szerveket és egyéb intézményeket); e) a társadalmi szervek (tömegszervezetek stb.) részére; f) az általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezeti szervek: az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek, ezek társulásai, vállalatai és szövetségei, valamint a takarékszövetkezetek részére; végül g) a lakosság részére, ideértve minden magán­építtetőt még akkor is, ha az építőipari munkát a magánépíttető megbízásából állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv rendeli meg. Nem minő­sül lakossági munkának azonban az OTP által épített öröklakások és a lakásszövetkezeti házak kivitelezése. Az építőipari közös vállalkozás — alapító hatá­rozatában megállapított tevékenységi körétől füg­gően — a felsorolt építtetők számára akár fő­vállalkozóként, akár alvállalkozókánt végezhet építőipari munkát. Más megrendelők részére azonban sem fővállalkozóként, sem alvállalkozó­ként nem végezhet építőipari tevékenységet. 2. Területi illetékesség a) Az építőipari közös vállalkozás az 1/b—g. pontokban felsorolt építtetők részére csak terü­leti illetékesságének keretei között kivitelezhet. A közös vállalkozás területi illetékessége az 1/d—g. pontokban felsorolt építtetők tekinteté­ben a közös vállalkozás székhelye szerinti megye, az 1/b—c. pontokban említett építtetők esetében pedig a határos megyék (megyei jogú vároó, te­rületére is kiterjed. Ea a közös vállalkozás székhelye Szeged, Mis­kolc, Pécs vagy Debrecen megyei jogú városban van, a közös vállalkozás területi illetékessége a megyei jogú város és az azzal határos megye, to­vábbá — az 1. b) és c) pontokban említett építte­tők esetében — a megyével határos megyék te­rületére terjed ki. b) Budapest területén közös vállalkozás meg­rendelésre csak abban az esetben kivitelezhet, ha a közös vállalkozásban részt vevők valameny­nyien a fővárosban működnek (budapesti ter­melőszövetkezetek és egyéb társulok). Ha a kö­zös vállalkozásban résztvevők között nem Buda­pesten működő termelőszövetkezet vagy egyéb társuló is van, a közös vállalkozás a fővárosban építőipari munka végzésére nem vállalkozhat. Fővárosi és vidéki termelőszövetkezetek épí­tőipari közös vállalkozásának területi illetékes­sége a fővároson kívüli székhely szerinti megye és az 1. b)—c) pontokban említett építtetők ese­tében az ezzel határos megyék területe. Fővá­rosi és vidéki termelőszövetkezetek, illetve Bu­dapest területén kívül működő termelőszövetke­zetek közös vállalkozása még abban az esetben sem végezhet Budapest területén építőipari mun­kát, ha a vállalkozás székhelye Budapesten vagy Pest megye területén van. Fentiek nem érintik a saját vállalkozásban végzett (házilagos) és az azzal azonosnak tekin­tendő építkezéseket, tehát a közös vállalköz is a saját maga részére, a vállalkozásban résztvevők vagy mindezek tagjai és alkalmazottai részire területi korlátozás nélkül kivitelezhet. Hl. A mezőgazdasági nagyüzemei'z és ezek nem építőipari tárculásának építőipari részlege, valamint a mezőgazdasági nagyüzemiek építőipari egyszerűbb gazdasági együttműködése kivitelezési jogosultsága 1. A mezőgazdasági nagyüzemek és ezek nem építőipari társulásának építőipari részlege, to­vábbá a mezőgazdasági nagyüzemek építőipari egyszerűbb gazdasági együttműködése a saját építési igények (ideértve tagjainak és alkalma­zottainak építési igényeit is) kielégítésén túlme­nően elsődlegesen a MÉM felügyelete és állami felügyelete alá tartozó szervek [II/l. b) és c) pontok] építési igényeit elégítheti ki. Ha az építőipari részlegnek vagy egyszerűbb gazdasági együttműködésnek időszakosan szabad kapacitása van, annak terhére a tanácsi és társa­dalmi szervek, az általános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezeti szervek, továbbá a lakosság [II/l. d)—g) pontok] részére végezhet építőipari munkát. Az említettek részére vállalkozásban vé­gezhető építőipari tevékenység azonban az építő­ipari részleg, illetve egyszerűbb gazdasági együtt­működés építőipari éves teljes termelési értéké-

Next

/
Thumbnails
Contents