Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 49. szám

1022 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám sor) kapcsolatos szabálya helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni: „(Hatáskörüket, ér­dekeltségüket illetően meghívandók:)'' erdőt, fásí­tást jsrintő nyomvonal esetén a területileg illeté­kes állami erdőrendezőség és nem állami erdő vagy fásítás igénybevétele esetén a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. 5. §• (1) A VVr. 6. § (1) bekezdése helyeit a követ­kező rendelkezéseket kell alkalmazni: A vezetéknek mezőgazdasági rendeltetésű földterületen 3,5 méternél magasabb, vagy 1 méternél mélyebb vezetése nem minősül a te­rület mezőgazdasági termelésből való kivonásá­nak. (2) A VVr. 6. § (2) bekezdése helyett a kö­vetkező rendelkezéseket kell alkalmazni: Vezetéknek az EVT 3. §-ának hatálya alá tartozó erdőn való átvezetéséhez az engedélyt a 32/1970. (VIII. 21.) Korm. számú rendelettel mó­doltott 33/1962. (IX. 12.) Korm. számú rendelet 87. §-a (4) bekezdésében említett szervek, az ille­tékes állami erdőrendezőség szakvéleménye alap­ján, a területfelhasználási engedélyezési eljárás során, a helyszíni szemlén kiküldötteik útján ad­ják meg. 6. §. (1) A VVr. 10. R (1) bekezdése helyett a követ­kező rendelkezéseket kell alkalmazni: A vezetékjog alapján elhelyezhető tartó­szerkezet területének, illetőleg a 3,5 méter­nél alacsonyabban, vagy a föld alatt 1 méternél nem mélyebben elhelyezett vezeték által elfoglalt területsáv nagyságát — figyelemmel a Vhr. 31. §-ára — a vezetékjogi engedély határozza meg. (2) A VVr. 10. § (2) bekezdése helyett a kö­vetkező rendelkezéseket kell alkalmazni: Amennyiben a tartószerkezet által elfoglalt terület, a 3,5 méternél alacsonyabban, vagy a föld alatt 1 méternél nem mélyebben elhelyezett veze­ték által elfoglalt területsáv nagysága a Vhr. 31. §-ának (1) bekezdésében engedélyezett mértéket meghaladja, a szükséges területet nem állami tu­lajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonossal való megegyezés hiányában kisajátítás útján lehet megszerezni. Állami és szövetkezeti tulajdonban levő ingatlan esetén a Vhr. 31. §-ának (2) bekez­désében foglaltak az irányadók. (3) A VVr. 10. § (3) bekezdése helyet a kö­vetkező rendelkezéseket kell alkalmazni: Vezetékkel beltelki ingatlant, vagy vasút­állomást csak más gazdaságos megoldás hiányá­ban szabad keresztezni. Ha a vezetéknek beltelki ingatlanon való átvezetése az ingatlan rendelte­tésszerű használatát lényegesen akadályozná, a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A VVr. 10. § (4) bekezdése helyett a kö­vetkező rendelkezéseket kell alkalmazni: Az engedélyezett vezetékjog alapján — az engedélyező hatóság eltérő rendelkezése hiányá­ban — az üzembentartó jogosult a nyomvonal ál­tal érintett, közterületen létesült vezeték eseté­ben a közterülettel közvetlenül határos ingatlanok ellátásához szükséges csatlakozó vezetékeket léte­síteni. (5) A VVr. 10. § (5) bekezdése helyett a kö­vetkező rendelkezéseket kell alkalmazni: A vezeték létesítésénél különös figyelem­mel kell lenni az érintett ingatlanok rendeltetés­szerű használatával kapcsolatos élet- és vagyon­biztonsági követelményekre. 7. §• A VVr. 11. §-ának (2) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni: A vezetékjog megszűnését követő egy éven belül a volt üzembentartó köteles a vezeiéket — beleértve a tartószerkezetek betonalapjait is, va­lamint földalatti vezetékek esetén a vezetéket és a különféle rendeltetésű műtárgyakat 1 méter mélységig — az ingatlanról eltávolítani és a terü­letet rendezett állapotban az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani. 8. §. A VVr. 15. §-ának (1) bekezdése e) pontja alkalmazásában az elfoglalt területbe be kell szá­mítani a tartószerkezet által elfoglalt területen kívül a 3,5 méternél alacsonyabban, földalatti ve­zeték esetén pedig az 1 méternél nem mélyebben vezetett vezeték által elfoglalt területsávot is. 9. §. (1) A VVr. 18. § (1) bekezdése helyett a kö­vetkező rendelkezést kell alkalmazni: A vezetékjog és az előmunkálatok engedé­lyezésének hatáskörét első fokon az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Fel­ügyelet (Budapest, I, Attila utca 99., a továb­biakban: Energiafelügyelet) gyakorolja. Határo­zata ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nehézipari Minisztérium Távlati Tervezési és Be­ruházási Főosztályához (Budapest, V., Markó utca 16.) címzett, de az Energiafel ügyeletnél benyúj­tandó fellebbezéssel lehet élni. (2) A VVr. 18. § (2) bekezdése helyett a kö­vetkező rendelkezést kell alkalmazni: Nem illeti meg kártalanítás az ingatlan tu­lajdonosát, ha kára a saját céljára szolgáló csat­lakozó vezeték létesítésével, karbantartásával, fel­újításával összefüggésben, az elvárható gondosság mellett keletkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents