Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1023 (3) A VVr. 13. § (3) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni: Erdőt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát, utat, vasutat, távközlési létesítményt és- berendezést keresztező, megközelítő vezeték létesítésével és üzembentartásával kapcsolatban ezt a rendeletet a VET végrehajtására kiadott külön rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni. (4) A VVr. 18. § (4) bekezdése helyett a következő rendelkezést kell alkalmazni: A vezetékjog megszerzése nem mentesíti a beruházót, vagy az üzemeltetőt az egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. 10. §. (1) Az engedélyező hatóság a vezeték üzembehelyezését használatbavételi engedélyhez kötheti. Ilyen esetben a beruházónak a munka elkészültével az engedélyező hatóságtól a vezetékjogi engedély adataira hivatkozással, használatbavételi engedélyt kell kérnie. (2) A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni: a) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkát a vezetékjogi engedélynek és az ahhoz tartozó nyomvonalrajznak, terveknek, műszaki adatoknak, továbbá a kötelező hatályú állami szabványoknak és más kötelező hatósági előírásoknak megfelelően végezte el: b) a ténylegesen kivitelezett állapotot rögzítő nyom vonalrajzot és a műszaki terveket (átadási dokumentációt); c) a beruházó, a kivitelező, ha pedig az üzembentartó nem azonos a beruházóval, az üzembentartó nyilatkozatát is arról, hogy a vezetéket a biztonsági követelményeknek megfelelő nyomáspróbának és mosatásnak vetették alá, továbbá a szabályszerű nyomáspróba jegyzőkönyvét. (3) A kérelem alapján az engedélyező hatóság helyszíni szemlét rendelhet el, a vezeték létesítésénél, üzembehelyezésénél kötelező általános, vagy a vezetékjogi engedélyben rögzített egyedi hatósági előírások, továbbá a közműveknek a vezetékjogi engedélyezési eljárás során tett kikötései teljesítésének ellenőrzésére az érdekelt hatóságok és közművek, az engedélyező hatóság által megjelölt egyéb érdekeltek és a szakszervezet területileg illetékes munkavédelmi felügyelőjének meghívásával. A rendelkezésre álló írásbeli nyilatkozat alapján az engedélyező hatóság a meghívástól, vagy a helyszíni szemlétől eltekinthet. (4) A használatbavételi engedély megadása tekintetében az engedélyező hatóság a helyszíni szemle jegyzőkönyvében, vagy külön határozatban dönt. A szakhatóság által hatáskörében tett állásfoglalást az .engedélyező hatóság határozatába fel kell venni. A határozatot a beruházó és az üzembentartó, valamint az érdekelt szakhatóságok részére meg kell küldeni. (5) A használatbavételi engedély tárgyában hozott első fokú határozat ellen a 9. § (1) bekezdése szerint fellebbezéssel lehet élni. (6) Amennyiben az engedélyező hatóság a vezeték üzembehelyezését használatbavételi engedélyhez nem kötötte, az üzembentartó szerv vezetője az üzembehelyezést megelőzően köteles gondoskodni arról, hogy az érdekelt hatóságok általános vagy eseti előírásaik, a közművek kikötéseik teljesítését ellenőrizhessék, és ennek eredményéről az üzembentartó szerv vezetője az engedélyező hatóságot az eljárásban felvett jegyzőkönyv egy példányának megküldésével 8 napon belül tájékoztatni köteles. (7) A távhőellátási vezeték elkészülte után a beruházó megvalósulási térképet köteles készíttetni és annak két példányát a területileg illetékes járási földhivatalnak kell átadni. A térképet a földmérési alaptérkép másolatán kell készíteni és azon térképezésre alkalmas módon fel kell tüntetni a vezeték nyomvonalát, a biztonsági övezetet, valamint azt, hogy a vezeték milyen mélységben (magasságban) halad. 11. §• (1) Az engedélyezési eljárás díjköteles. A díj összege a vezetéknek, illetve vezetékszakasznak minden megkezdett kilométereként 250,— Ft. (2) Az engedélyezési eljárás díját az engedély iránt előterjesztett kérelemre hozott határozatban megszabott határidő alatt az Energiafelügyelet számlájára kell befizetni. 12. §. (1) A rendelet hatálybalépésének időpontjában meglevő vezetékekre a vezetékjogot a tényleges állapotnak megfelelően engedélyezettnek kell tekinteni. (2) Amennyiben a hálózat fejlődése, vagy az üzemeltetési viszonyok változása azt szükségessé teszi, az érdekeltek megállapodása alapján a távhőellátási vezeték térítésmentesen is átadható, illetve átvehető. (3) A vezeték állóeszközkénti átadásával a vezetékjogi engedélyből eredő jogok és kötelességek is az átvevőre szállnak. 13. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is megfelelően alkalmazni kell. Dr. Lévárdi Ferenc s. k., nehézipari miniszter