Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 49. szám

1004 TANÁCSOK metszett földrészletét a földrészletnek a partvonal megállapítása előtt érvényben volt határáig, belterületen azonban legfeljebb a helyben előírt építési telekméretig jogosult — vízjogi létesítési engedély alapján — a meder feltöltésével kiegészíteni. (2) A földrészlet kiegészítésének joga megszűnik, ha a tulajdonos nem kért a feltöltéshez 1S73. december hó 31. napjáig vízjogi létesítési engedélyt, illetőleg az elvégzett munkára 1975. december 31. napjáig vízjogi üzemeltetési engedélyt. [1964. évi'IV. törvény 27. § (1) bek.]. (3) Ha a partvonallal metszett földrészlet előtt fekvő meder feltöltését állami ingatlan kezelésére jogosult szerv végzi és a metszett földrészlet kiegészítésére a tulajdonos jogosult, — a felek éltérő megállapodásának hiányában — a kiegészítéshez szükséges feltöltést is az állami ingatlan kezelésére jogosult szervnek kell elvégeznie. Ilyen esetben a tulajdonos köteles a feltöltés költségeinek őt terhelő részét az említett szervnek megtéríteni. A megtérítési kötelezettségről — a felek megegyezésének hiányában — az 1964. évi IV. törvénynek az 1963. évi 30. számú törvényerejű rendelet 4. §-ával kiegészített 35. §-a (3} bekezdése szerint a vízügyi igazgatóság határoz. 9. §. (1) A vízjogi létesítési engedély megadására irányuló kérelemhez csatolni kell a megállapított partvonalat feltüntető helyszínrajzot, illetőleg ha a tervezett feltöltés a földrészletnek nem a partvonal megállapítása előtt érvényben volt határáig terjed, az illetékes járási földhivatal, továbbá — az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben — az első fokú építésügyi hatóság által jóváhagyási záradékkal ellátott megosztási vázrajzot. (2) A vízügyi igazgatóság a feltöltés elvégzése után kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyt és a helyszínrajzot, illetőleg a megosztási vázrajzot a változások átvezetése végett az illetékes járási földhivatalnak és telekkönyvi hatóságnak megküldi. A telekkönyvi hatóság a változások átvezetésével egyidejűleg a földrészlet telekkönyvi betétjéből (telekjegyzőkönyvéből) törli az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában említett bejegyzést. 10. §. (1) Ha a tulajdonos a földrészlet kiegészítésére nem jogosult vagy kiegészítési joga a 8. § (2) bekezdése szerint megszűnt, a partvonallal metszett földrészletek megosztásához szükséges munkarészek elkészíttetéséről a vízügyi igazgatóság gondoskodik. (2) A vízügyi igazgatóság az illetékes járási földhivatal, továbbá — az építésügyi jogszaKÖZLÖNYE 49. szám bályokban meghatározott esetekben — az első fokú építésügyi hatóság által jóváhagyási záradékkal ellátott megosztási munkarészeket megküldi a) az illetékes telekkönyvi hatóságnak a változások átvezetése és az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában említett bejegyzés törlése végett; b) az illetékes járási földhivatalnak a változások átvezetése, továbbá az érintett községek (városok) belterületének új felmérése során történő felhasználás céljára. U. §. (1) Ha az állami ingatlan kezelésére jogosult szerv a partvonallal metszett földrészlet előtt fekvő mederben olyan területet töltött fel, amelyre a tulajdonos kiegészítési joga a 8. § (2) bekezdése szerint megszűnt, s a feltöltött terület állampolgárok vagy nem állami szervek részére elidegenítésre kerül, annak megvásárlására elsősorban a metszett földrészlet tulajdonosa jogosult. (2) A tulajdonos az (1) bekezdés alapján a vásárlási jogával csak a partvonallal metszett földrészletének a helyben előírt építési telekméretig történő kiegészítése céljából élhet. 1.2. §. (1) Állami ingatlan kezelésére jogosult szerv által végzett feltöltéssel a mederből kialakított új földrészletet a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély alapján a telekkönyvi hatóság nyilvántartásba veszi és arra a Magyar Állam tulajdonjogát a szerv kezelői jogának feltüntetésével bejegyzi. (2) A jogerős vízjogi üzemeltetési engedély telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat. 13. §. (1) Ha a medernek a partvonal végleges rendezése (a Balatoni Központi Fejlesztési Program végrehajtása) során végzett feltöltése folytán a) valamely eredetileg (a régi telekkönyvek és térképek szerint) és jelenleg (a feltöltés időpontjában) is vízparti fekvésű ingatlan elvesztette a vízparti jellegét, emiatt a tulajdonos a (2) bekezdésben megállapított mértékű kártalanítást igényelhet; b) jelenleg vízparti fekvésű olyan ingatlan vesztette el a vízparti jellegét, amely korábban (a partvonal megállapítását megelőzően) az előtte levő ingatlan mederré válása folytán lett vízparti fekvésű, a tulajdonos kártalanítást nem igényelhet [1031/1969. (VIII. 31.) Komi. számú határozat 16. aj—b) pont]. (2) A kártalanítás mértéke a földrészlet forgalmi árának 10%-a. Az ezzel kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.