Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1005 (3) A kártalanítás kötelezettsége azt az állami szervet, illetőleg társadalmi szervezetet terheli, amely a meder feltöltésével a terület kezelője lett. (4) A kártalanítás összege a) állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá tanácsi költségvetési szerv esetében a fejlesztési alapot, b) központi költségvetési szerv és az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó társadalmi szervezet esetében a szerv jóváhagyott költségvetését, c) beruházás esetében pedig a beruházás költségének fedezésére szolgáló pénzügyi forrást terheli. Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések 14. §. (1) A vízügyi igazgatóság a térkép másolatát a közszemléretétellel [1. § (1) bekezdése] egyidejűleg tájékoztatás végett megküldi az illetékes telekkönyvi hatóságnak. (2) A térkép szerint a partvonallal metszett, illetőleg az egészében mederré váló földrészletre vonatkozó tulajdonjogi változást a telekkönyvbe nem szabad bejegyezni. Az erre vonatkozó beadványokat a telekkönyvi hatóság a partvonal megállapításáról szóló jogerős határozat és a helyesbített térkép beérkeztéig [3. § (4) bekezdése] nyilvántartásba veszi. 15. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Bondor József s. k., Dr. Korom Mihály s. k., építésügyi és város- igazságügyminiszter fejlesztési miniszter Vúlyi Péter s. k.. pénzügyminiszter Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, és a közlekedés- és postaügyi miniszter 22,1970. (XI. 18.) ÉVM-KPM számú együttes rendelete a közterülethasználat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján — a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, továbbá a 9. § tekintetében az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendeljük: A rendelet hatálya 1- §• E rendelet hatálya a) a telekkönyv helyrajzi szám-mutatójában közterületként (pl. közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá b) a belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pl. épületárkádok alatti járda, alul- és felüljáró) közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület) egyaránt kiterjed. A közterülethasználati engedély 2- §• (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterülethasználat) engedély szükséges. (2) Közterülethasználati engedélyt kell beszerezni: a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdetőberendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, b) árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére, c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhélyiség, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére, d) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjárművárakozóhelyek céljára, e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, f) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdetőberendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok stb.) elhelyezésére, g) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére, h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, i) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, j) film- és televíziófelvételre, k) vendéglátóipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,