Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 46. szám

840 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 46. szám. Az egyéb tógazdaságok ivadéknevelés célját szolgáló tóegységének területét — a vonatkozó szabvány vagy tervezési utasítás alapján, a megyei halászati felügyelő bevonásával — a vízjogi engedélyben kell meghatározni. A termelőt az ivadéknevelés célját szolgáló tóegység ellátására kivett víz után illeti meg díjmentesség. 8» Az alapdíjat az Ut. 6. § (1) bekezdése szerint akkor kell fizetni, ha a szükséges vizet a vízjogi engedély egy évnél hosszabb időre biztosítja. Ha a termelő a tógazdaság egy részét a termőképesség helyreállítása, vagy növelése miatt szárazra állítja és ezen átmenetileg öntözéses mezőgazdasági művelést kíván folytatni és ezt a körülményt a tárgyévet megelőző év végéig bejelenti, az öntözővizet a tógazdaság részére a vízjogi engedélybeaa lekötött mennyiség terhére szolgáltatni kell, az alapdíjat pedig a mezőgazdaságilag hasznosított tóterület után az Ut. 8. § (1) bekezdésében megállapított díjtétellel kell fizetni. 4. Ha a termelő a tárgyévben öntözőtelepének (halastavának) csak egy részét üzemelteti, az Ut. 6. § (2) bekezdése szerint biztosított engedmény csak a ténylegesen üzemeltetett terület után illeti meg. A ténylegesen nem üzmeltetett terület után az alapdíjat teljes egészében meg kell fizetni. $£ Azon víztárolók után, melyek halászati jogát az Országos Halászati Felügyelőség valamely arra jogszabályban kijelölt hasznosító részére „Használatbaadási Okmány"-nyal biztosította (ezek természetes vizeknek minősülnek) vízdíjat felszámítani nem lehet. 6. A termelőt az Ut. 7. § (1) bekezdésének b) pontja alapján akkor illeti meg az alapdíj alóli mentesság, ha a vízjogi engedély alapján végzett korszerűsítés műszaki átadása a tárgyév június 15. napjáig nem fejeződött be. Ezt a körülményt a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyvével kell igazolni. Az Ut. 7. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során azt a körülményt, hogy az üzemelés szüneteltetését a termőképesség helyreállítása indokolja, vita esetén a megyei halászati felügyelő igazolja. Az Ut. 7. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az alapdíj alóli mentesség akkor illeti meg a termelőt, ha a tárgyévre nem igényel vizet. Az üzemeltetésnek rövidebb ideig való szüneteltetése nem szolgálhat az alapdíjmentesség okául. 7. Az alapdíjat az Ut. 8. § (1) bekezdése szerint az öntözőterület területe, illetve a tógazdaság üzemi vízszintjéhez tartozó vízfelület után kell fizetni. 8. Az emelt szintű halastavaknál, azokat a halastórészeket, amelyek öntözővíz, vagy belvíztárolására szolgálnak, a vízjogi engedélyben ki kell jelölni. A termelőt az Ut. 6. § (3), illetve 9. § (3) bekezdésében biztosított engedmény ez után a halastórész után illeti meg 9. Amennyiben a már kiadott vízjogi engedély módosítása szükséges, az eljárás a 32/1984. (XII. 13.) Korm. számú rendelet 66. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hivatalból is kezdeményezhető. Szászhelyi Pál s. k., az Országos Vízügyi Hivatal elnökének helyettese ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jogi felügyelet 50. Az ingatlan megvásárlása során felmerült üleíák, ingatlanközvetítői díj és ügyvédi költség a későbbi kisajátítás alkalmával kártalanításként nem érvényesíthető. A kisajátítási kártalanítási perekben felmerült az a kérdés, hogy ha a kisajátított ingatlant a tulajdonos néhány évvel ezt megelőzően vásárolta, az ennek során felmerült vagyonátruházási illetéket, ingatlanközvetítői díjat és ügyvédi költséget kártalanításként érvényesítheti-e