Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 46. szám

45. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 839 a két hrsz. parcella közös határán megy észak felé, majd az 1834. hrsz. parcella délnyugati sarkánál kelet felé tér el egészen az 1836. hrsz. Schönhercz u. délkeleti pontjáig. Innen az utca keleti oldalán halad északészaknyugati irányban, majd az Eötvös u-nál (1766. hrsz.) északra fordul és halad az utca keleti oldalán, majd tovább folytatódik az Április 4. tér keleti szélén (1765. hrsz.) egészen az 1842. hrsz. (Sportpálya) területén levő díszkert északnyugati sarkáig. Itt megtörik és csatlakozik az 1844. hrsz. délnyugati sarkához, majd az 1844—1846. hrsz. déli szélén tovább halad és az 1846. hrsz. délkeleti sarkánál észak-északnyugati irányba fordul ugyanezen hrsz. északkeleti sarkáig. Itt ismét megtörik kelet felé és az 1849/2. hrsz. délkeleti sarkánál északkelet felé halad ugyanezen hrsz. keleti oldalán, míg el nem éri az 1713. hrsz. (November 7. tér) és 1720. hrsz. (Fazekas u.) találkozásának délkeleti sarkát. Itt csatlakozik az 1713. és 1550. hrsz. keleti sarkánál, majd a November 7. tér északi oldalán halad észak-északnyugati irányban az 1677. hrsz. (Rákóczi út) és az 1713. hrsz. találkozási pontjáig, majd az utca keleti oldalán észak felé haladva eléri a Kórház kertjének nyugati sarkát. Itt megtörik és az 1856—1862. hrsz. déli szélén halad keleti irányban egészen az 1869/1. hrsz. (Béke tér) délnyugati sarkáig. Innen észak-északnyugat felé halad az 1869/1., 1869/2. hrsz. nyugati oldalán míg el nem éri az 1867. hrsz. (Felszabadulás u.) és az 1868. hrsz. (Váraljai út) találkozási pontját. Innen továbbhaladva megkerüli a várat, majd az 1863. hrsz. Váralja út keleti oldalán halad tovább és csatlakozik a Bartók Béla úthoz (3102. hrsz.). A Bartók Béla út keleti oldalán haladva keresztezi a Harangláb teret (Országgyűlés tér) és csatlakozik az Agostyáni utcához. Az utca déli oldalán haladva csatlakozik az Agostyáni úti vasúti átjáróhoz. Itt megtörik és dél felé halad a vasútvonal nyugati oldalán, majd csatlakozik a kiindulási ponthoz." „Fényes-fürdő környéke: Az 1363/13. hrsz. északnyugati sarkától indul délnyugat felé az 1363/12. hrsz. nyugati oldalán, míg el nem éri az 1363/10.hrsz. délnyugati sarkát. Innen délkeleti irányban halad ugyanezen hrsz. déli oldalán az 1368/8. hrsz. nyugati pontjáig. Innen északkelet felé folytatódik ugyanezen hrsz. keleti sarkáig. Itt megtörik és az 1383/29. és 1363/27. hrsz. keleti oldalán dél-délkeleti irányban halad tovább, majd keresztezi az 1363/6. hrsz. árkot. Innen kelet felé halad az 1363/5. és 1363/19. hrsz. közös határvonalán, míg el nem éri az 1363/20. hrsz. Gesztenyefasort. Előző irány folytatásaként tovább halad a Szt. János patak nyugati széléig (közben átvágja a Gesztenyefasori utat), itt megtörik és a Szt. János patak nyugati oldalán észak felé halad az 1363/15. és 1363/16. hrsz. találkozási pontjáig. Innen nyugat felé halad a vizes árok vonalában az 1363/ 14. hrsz. (Fényes fürdő) határvonaláig, majd ezen a határvonalon halad északkelet-délnyugati, illetve nyugati irányban és csatlakozik a kiindulási ponthoz." Ezzel egyidejűleg a Város eddigi üdülőhelyi területét megállapító 7036/1931. M. E. I. számú határozat érvényét veszti. Irányelvek az öntözéshez és a haitenyésztéshez szükséges víz felhasználásának és díjának szabályozásáról szóló utasítás egységes értelmezéséhez A 7/1969. (AT. 8.—V. É. 6.) OVH—ÁH. számú utasítás* (a továbbiakban: Ut.) alkalmazása során felmerült vitás kérdésekben az utasítás egyes rendelkezéseinek helyes alkalmazására a következő irányelveket adom: L Azt, hogy a víz szolgáltatása terepszint alatt,' vagy felett történik-e, az Ut. 1. § e) pondja szerint a szolgáltatás helye szerint kell el-« bírálni. A szolgáltatás helyének az öntözőtelep (halastó) vízjogi engedélyében megjelölt vízkivételi helyet kell tekinteni akkor is,1 ha a termelő a vizet ettől eltérő helyen veszi ki. Ha a szolgáltatás a vízjogi engedélyben megjelölt vízkivételi hely szerint terep-; szint fölöttinek minősül, az ennek megfelelő vízdíj akkor is felszámítható, ha az üzemel-; tető a vizet nem itt veszi ki. 2. Az Ut. 4. § c) pontja szerint nem kell vízdíjat fizetni a termelő által az öntözői őmű-» bői kivett vizért, ha ezt haltenyésztéssel kapcsolatos kísérletezés, halnemesítés, illetőleg ivadéknevelés céljára használják fel. A haltenyésztéssel kapcsolatos kísérletezés és halnemesítés célját szolgáló tógazdaság teljes területe után mentes a vízdíj alól. Azt a körülményt, hogy a tógazdaság ilyen célt szolgál, a kijelölt főhatóság engedélyokirata, vagy a megyei halászati felügyelő igazolása alapján kell megállapítani. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 11. 3 .' ^ában.