Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 42. szám
42. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 783 Az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága e tulajdonszerzési korlátozás alól — jogszabályban meghatározott esetekben (akinek a tulajdonában más által lakott lakóház, öröklakás, szövetkezeti lakás van, kiskorú gyermeke házasságjt köt stb.) — felmentést adhat. 5. E rendelkezések alkalmazása szempontjából család: a házastársak és kiskorú gyermekeik. Az egy építési teleknek minősülő föMrészlet nagyságát a város- (község-) rendezési tervek, az építésügyi szabályok, ezek hiányában pedig a helyben szokásos teleimagyság figyelembevételével a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Ha a földrészlet nagysága az egy építési telek mértékének többszöröse, azt annyi építési telekként kell számításba venni, ahány építési telekre az építésügyi szabályok szerint felosztható. 6. A személyi telektulajdon mértékével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter es áz Igazságügyminiszter — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — gondoskodik. Ennek során szabályozni kell az osztatlan közös tulajdonban álló építési telkekre vonatkozó tulajdoni hányadok beszámításának kérdését is. III. Telekadó, út- és közműfejlesztési hozzájárulás 7. Az építési telkek rendeltetésszerű felhasználására való ösztönzés érdekében telekadót kell bevezetni. A telekadófizetési kötelezettséget és az adó mértékét az egy személy (család) tulajdonában álló építési telkek száma alapján kell meghatározni attól függően, hogy az a személyi telektulajdon mértékén belül van-e vagy azt meghaladja. Ennek elbírálásánál a beépített és a beépítetlen telkeket egyaránt figyelembe kell venni, de telekadót csak a magánerőből megvalósuló ]akás- és üdülőépítés céljára felhasználható — építési tilalom alatt nem álló — beépítetlen építési telkek után kell fizetni. A telekadó-fizetési kötelezettséget a következők szerint kell szabályozni: a) A személyi telektulajdon mértékén belül: — akinek a tulajdonában egy beépítetlen építési telek van, telekadót (alapadót) csak akkor kell fizetnie, ha a tanács határozattal kötelezte a telek beépítésére vagy R beépítést szerződésben vállalta és a kötelezettségét nem teljesítette; — akinek a tulajdonában két beépítetlen építési telek van, mindkét telke után telekadót (alapadót) kell fizetnie. A tulajdonos ilyen esetben az alapadó kétszeresét köteles fizetni, ha az építési telekre elrendelt vagy vállalt beépítési kötelezettségét nem teljesítette. b) A személyi telektulajdon mértékét megha-j ladó esetben: Progresszív telekadót kell fizetni minden be-* építetlen építési telek után. A progresszivitás mértékét az egy személy (család) tulajdonában álló összes építési telek száma határozza meg. A progresszivitás mértékének megállapítása során a család tulajdonában álló építési telkek számába a közös háztartásban élő — külön családot nem alkotó (nőtlen, hajadon) — nagykorú gyermekek telektulajdonát is be kell számítani. Akinek a tulajdonában az előző számítási mód szerint — három építési telek van, a beépítetlenek után az alapadó kétszeresét, — négy építési telek van, a beépítetlenek után az alapadó háromszorosát, — öt vagy ennél több építési telek van, a be-, építettének után az alapadó négyszeresét köteles fizetni. A tulajdonos — a progresszív adófizetési-kötelezettségén felül — az alapadó kétszeresét köteles minden olyan építési telek után fizetni, amelyre vonatkozóan az elrendelt vagy vállait beépítési kötelezettségét nem teljesítette. c) A telekadó mértékét az építési telek település szerinti és a településen belüli fekvésére, továbbá a közművesítés fokára tekintettel négy.-zögölenként és évenként 1—10 forint kőzett differenciáitan kell megállapítani. d) A telekadóval, a telekadó-fizetési kötelezettség alóli mentességgel, továbbá az építési telkeknek a telekadózás céljára való nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg, s a telekadó mértékét szükség szerint módosíthatja. Az egyes településeken alkalmazandó telekadótételeket — jogszabály keretei között — a járási (városi, nagyközségi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 8. a) Az állam által végzett közművesítés, továbbá út- és járdaépítés költségeinek egy részét az érintett — nem állami tulajdonban álló — beépített és beépítetlen építési telkek tulajdonosaira kell áthárítani; ennek megfelelően a jövőben építendő ilyen létesítményekkel érintett építési telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulást létesítményenként és építési telkenként — többlakásos lakóház esetében lakásonként — kell kivetni. Nincs helye a hozzájárulás kivetésének, ha az állam által értékesített építési telkek árát az út- és közművesítési költségekre figyelemmel állapították meg. b) A hozzájárulás fizetésével és annak legmagasabb mértékével kapcsolatos szabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter — a hatáskörüket érintő kérdésekben a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben —; együttes rendeletben állapítja meg.
