Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 42. szám
784 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám csak meghatározott iratselejtezés során, szabad. Irattári anyagot más módon elidegeníteni, megsemmisíteni vagy használhatatlanná tenni tilos. (2) A szerv az irattárában őrzött iratanyagát legalább ötévenként selejtezi; ennek során kiselejtezi azokat az irattári tételeket, amelyek az irattári terv szerint kiselejtezhetők és őrzési idejük is lejárt. Ha a kiselejtezhető irattári tételben egyes olyan ügyiratok vannak, amelyeknek őrzési ideje még nem járt le, illetve amelyek az irattári terv szerint nem selejtezhetők ki, azokat az irattárban visszatartja(3) Az iratkezelési szabályzat rendelkezik a selejtezés alá vont irattári tételekben levő idegen anyagról (magánszemély iratai, egyéb tárgyak visszaadása a tulajdonos részére, átadása más szerv részére stb.). (4) Az iratselejtezésről a kiselejtezett irattári tételeket, azok évkorét és mennyiségét feltüntető .jegyzőkönyv készül. (5) A szerv vezetője a tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb az illetékes levéltárnak írásban bejelenti és részére a selejtezésről készült jegyzőkönyvet két példányban megküldi. A kiselejtezett iratok megsemmisítése, nyersanyagként való felhasználása vagy egyéb értékesítése csak a levéltárnak a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után és alapján történhet. 9. §. A szerv az irattári tételeket nyilvántartásaikkal együtt, rendezetten, rakári jegyzék kíséretében és a biztonságos őrzéshez szükséges tárolási eszközökkel ellátottan, saját költségén adja át a levéltáriak. A levéltár csak teljes és lezárt évfolyamokat vesz át. 10. §. (1) A megszűnő szerv vezetője az iratok további elhelyezéséről az illetékes levéltárat az iratátadás előtt nyolc nappal megelőzően értesíti. (2) A megszűnő szerv iratainak átadása, illetőleg átvétele nyilvántartásaikkal, segédleteikkel és tároló eszközeikkel együtt, jegyzőkönyv készítése mellett, a raktári jegyzék kíséretében, a megszűnő szerv költségére történik. Az átvett iratok további szabályszerű kezeléséről, irattári rendjéről és selejtezéséről az átvevő szerv gondoskodik. 11. §• (1) A kép- és hangfelvételek kezelésére az 1—10§-okban foglaltak értelemszerűen irányadók. (2) A szerv a kép- és hangfelvételek használható állapotban tartását megfelelő felújítással {átmásolás, átjátszás stb.) rendszeresen biztosítja. Kormányhatározat A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1031/1999. (VIII. 31.) számú határozata a lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről A lakosság lakás- és üdülőépítési tevékenységének elősegítése érdekében a Kormány — az 1959. évi IV. törvénynek az 1967. évi 39. számú törvényerejű rendelet 7. §-ával megállapított 92. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtásaként is — a következő határozatot hozza. L A telekellátás főbb elvei 1. A lakosság lakás- és üdülőépítési tevékenységével kapcsolatos telekigények fokozottabb kielégítése — elsősorban a fejlődő városokban, továbbá a várcsiasodó községekben és a kiemelt üdülőterületeken a közművesített és nagyobb laksűrűséggel hasznosítható területek gyorsütemű beépítése — érdekében új telekellátási rendszert kell bevezetni. Ennek során különbséget kell tenni a lakásépítés és az üdülőépítés telkekkel való ellátása között, a kiemelt vízparti üdülőterületeken pedig sajátos szabásokat kell érvényesíteni. 2. Alapvető követelmény, hogy az építési telek a társadalmi céloknak megfelelően hasznosuljon és ne lehessen munka nélküli vagyonszerzés, valamint spekuláció forrása. Ehhez — különösen a lakásépítés fejlesztéséhez fűződő érdekek figyelembevételével — főként gazdasági ösztönző, részben pedig adminisztratív eszközökkel a telekpiac befolyásolása, továbbá a személyi telektulajdon mértékének szabályozása szükséges. 3. A lakás-és üdülőépítés céljára szolgáló telkekkel való egységes gazdálkodás útján a tanácsok végrehajtó bizottságainak törekedniük kell arra, hogy a telekigények kielégítése mindinkább állami telekkínálat útján történjék. II. A személyi telektulajdon mértéke 4. Egy személynek, illetőleg családnak a lakóháza (öröklakása, szövetkezeti lakása) megépítéséhez csak egy építési telke lehet. Azon az építési telken felül, amelyen a saját lakóháza (öröklakása, szövetkezeti lakása) van, vagy amelyet annak építése céljára tart fenn, legfeljebb még egy, pihenés, üdülés céljára szolgáló építési telke lehet. Az a személy (család), aki az említett célokra már rendelkezik — beépített vagy beépítetlen — építési telekkel, adás-vétei, ajándékozás vagy tartási-életjáradéki szerződés útján további építési telket nem szerezhet.