Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 763 — városias kiépül tségű községek közül azok nagyközséggé minősítése indokolt, amelyek a me­gye településhálózat-fejlesztési elgondolásai (ter­ve) szerint jövőben is központi szerepkört látnak el és ennek következtében intézményeik nemcsak a saját lakosságuk, hanem kisebb kiterjedésű kör­zet lakosságának is nyújtanak bizonyos ellátást; — az ipari vagy bánya, illetőleg a gyógy- és üdülőközségek közül az ilyen adottságokkal már jelenleg rendelkező és népgazdaságilag vagy or­szágosan is kifejezetten kiemelkedő jelentőségű objektumokkal ellátott községek nagyközséggé szervezése indokolt. b) Közös tanács is szervezhető nagyközséggé, amennyiben a hozzá tartozó községek együttes né­pességszáma az 5000 főt meghaladja, vagy a kor­mányhatározatban előírt egyéb feltételek fennál­lanak. c) Nagyközséget szervezni csak az előfeltételek teljeskörű megteremtése után lehet, ezért ezt a fo­lyamatot igen nagy gonddal kell megtervezni. A nagyközségeket — az előfeltételek biztosítá­sa ütemének megfelelően — tehát nem egyszerre, hanem tervszerűen kialakított hosszabb folyamat keretében lehet csak megszervezni. Mindezekre tekintettel a nagyközségek indo­koltsági idősorrendben megvalósuló és tervszerű megszervezése érdekében a kormányhatározat végrehajtására célszerű — a megye településháló­zat-fejlesztési elgondolásaival összhangban álló — több évre szóló távlati tervet készíteni, amely magában foglalja: — a megye nagyközséggé kijelölni tervezett községeit; ezek átszervezésének várható időpont­ját, valamint a dologi és személyi szükségleteket; — a nagyközségi tanáccsá történő átszervezés anyagi fedezete forrásainak megjelölését. (Községi, járási, megyei béralapmegtakarítás egyaránt fel­használható.) A tervet szükséges ismertetni az illetékes párt­szervekkel, a Hazafias Népfront bizottságokkal és a megyében működő fontosabb állami szervekkel, majd véleményük ismeretében lehet azt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszteni. A jóváhagyott terv egy példányát a Miniszter­tanács Tanácsszervek Osztályának is meg kell kül­deni. d) Az egyes nagyközségek konkrét megszerve­zésének sok mozzanatot felölelő munkáját helyes és célszerű a járás vagy az érintett község által esetenkint elkészített intézkedési terv alapján vé­gezni. Az intézkedési terv ölelje fel az átszervezés — politikai ós társadalmi előkészítésének (pl. falugyűlések, párt- és tömegszervezeti gyűlések, tanácsülés), valamint lebonyolításának (pl. ünne­pélyes tanácsülés, egyéb rendezvény, helyi sajtó tájékoztatása) feladatait; — a tanács szervezeti, személyi és működési fel­tételei biztosításának (pl. hivatali szervezet kiala­kítása, létszám- és bérügyi kérdések rendezése, iro­dafelszerelési, helyiség problémák) megoldását és — egyéb (pl. egyes intézmények átadása) tenni­valókat. A nagyközségek megalakításának előkészítésére és lebonyolítására a közös tanácsok alakításával kapcsolatosan kialakult eljárási rend alkalmaz­ható. e) A nagyközségek megszervezésére vonatkozó határozatokat közölni kell a Minisztertanács ta­nácsszervek Osztályával és a Központi Statisztikai Hivatal Településstatisztikai Osztályával. 4. A nagyközségi tanács szervezete és műkö­dése a) A nagyközséggé szervezés nem érinti a ta­nácstagok megbízatását. Általában nem indokolt változtatni a végrehajtó bizottságok összetételén sem. A megnövekedett feladatoknak megfelelően célszerű megvizsgálni az állandó bizottságok szá­ma, létszáma és feladatköre módosításának szük­ségét. (Az állandó bizottságok szükségesnek mu­tatkozó átszervezésére az alakuló tanácsülésen vagy később kerülhet sor.) b) A nagyközségi tanáccsá alakulás fokozott politikai és szakmai követelményeket támaszt a vb vezetőkkel szemben. E fokozott követelményeknek megfelelően kell vizsgálni a vb vezetők helyzetét. Ezzel összefüggésben kell dönteni arról, hogy a kö­rülmények feltétlenül szükségessé teszik-e függet­lenített vb elnökhelyettes működését. Külön figyelmet kell fordítani a hatáskörök bő­vülése miatt a vb titkári funkció megfelelő sze­méllyel' való betöltésére. c) A szakigazgatási szerv vezetője a vb titkára. A csoportvezetők között ki kell jelölni a szakigaz­gatási szerv vezetőjének állandó helyettesét. d) A nagyközségi tanács végrehajtó bizottságá­nak hivatali szervezete egységes községi szakigaz­gatási szerv, amelyen belül csoportok szervezhe­tők és azok vezetőit indokolt a község nagyságától függően kiadmányozási jogkörrel felhatalmazni. e) A nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottsá­gának szakigazgatási szervezetét és létszámát a községek — nagyságára, jellegére, funkcióira, fejlettségé­re, — a nagyközségeknek a községekhez viszonyí­tottan jelentősen kibővült hatáskörére és hatósági jogkörére, valamint — az irányítása alá tartozó intézményekre te­kintettel a várható munkaterhelés előzetes felmérése alapján kell kialakítani. A hatáskör bővülése általában szükségessé teszi, hogy a nagyközségi tanács hivatali szervezetét (vezetését) kellő politikai tapasztalattal és szakmai gyakorlattal rendelkező, képzett személyekkel erő­sítsék meg­f) Az egységes szakigazgatási szerv túlzott belső tagolása nem indokolt. A feladatok csoportosítása az alábbiak szerint célszerű: — szervezési, igazgatási, építési, ipari, kereske­delmi, mezőgazdasági és élelmezésügyi, egészség­ügyi, művelődésügyi feladatok, — terv, költségvetési, adóügyi, fejlesztési fel­adatok.

Next

/
Thumbnails
Contents