Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 41. szám
TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám os nagyközségekben, a község különleges adottságaiból eredő sajátos feladatok ellátására is szervezhető csoport, amennyiben ezt a feladatok mennyisége indokolja (mezőgazdasági és élelmezésügyi, építési-közlekedési, üdülőhelyi stb.). g) A nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervének működésére az 1010/1963. (III. 24.) Korm. sz. határozat és a 30—2/1963. (TK 20.) TO sz. utasítás az irányadó. h) A nagyközségi (közös) tanács vb kirendeltséget, köz;^azgatási napokat az erre vonatkozó általános sz<.-.oályok értelmében szervezhet. i) Városi irányítás alatt működő nagyközség esetében a nagyközségekre vonatkozó szabályok annyiban módosulnak, hogy a nagyközség irányítását ellátó városi tanács és szervezete végzi el azokat a teendőket, a melyek st járáshoz tartozó nagyközség esetében a járási szervek látnak el. j) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által ezután elrendelésre kerülő olyan községi közös tanács alakítása esetén, amely ennek folytán nagyközséggé alakítható, a közös tanács megalakulásával egyidejűleg szervezheti meg a megyei tanács a nagyközséget. 5. A nagyközségek gazdálkodása és fejlesztése A nagyközségi tanácsszervek a helyi községpolitika kialakítói és szervezői. Ez magában foglalja: — a településfejlesztést (lakás, kommunális, közlekedésfejlesztés stb.), a községrendezést és közsággazdálkodást (helyi víztermelés és szolgáltatás, csatornázás); — költségvetési üzemek, kommunális vállalatok üzemeltetését; — a kulturális, szociális, egészségügyi szükségletek kielégítéséről való gondoskodást, illetve ezek elősegítését; — a lakosság egyéb szükségletei kielégítésének elősegítését a kereskedelem, az ipari szolgáltatások fejlesztése útján. a) Nagyközségi szinten szükséges dönteni a községfejlesztés és községgazdálkodás alapvető kérdéseiben, a rendelkezésre álló eszközök keretei között. Ezen belül: a községiejlesztés körében kell gondoskodni a lakásépítésről és a közművesítésről (tanácsi utak, hidak, járdák, helyi víztermelés és csatornázás, fürdők, közvilágítás, temetkezés és egyéb szolgáltatások fejlesztéséről). b) A nagyközségi tanácsszervek a közösségi igényeket költségvetési üzemi vagy vállalati formában elégíthetik ki. Ezen üzemek láthatják el az ingatlankezeléssel és fenntartással, a helyi tanácsi intézmények felújításával, a zöldterület-gazdálkodással, a temetőkezelássel, az út, híd, járda és fürdő fenntartással, ivóvíz-szolgáltató társulások szervezésével, üzemeltetésével, egyéb kommunális szolgáltatásokkal összefüggő feladatokat. c) A nagyközségek részére a vonatkozó jogszabályok keretein belül a szükséges fenntartási és fejlesztési eszközök 'biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a felettes tanácsi szervekkel való előzetes egyeztetés után vállalatokat és közös vállalkozásokat hozhassanak létre (pl. vegyesipari javító vállalat, kisebb építőipari vállalat, szikvíz és üdítőital készítés) és fenntarthassanak egészségügyi és szociális, oktatási és egyéb kulturális intézményeket, a szakfelügyelet ellátására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével. d) A nagyközségi tanácsszervek az éves és középtávú fejlesztési terveket önállóan készítik el, a népgazdasági tervezés rendszerében kialakított szabályozásnak megfelelően. A felettes tanácsi szerv gondoskodjék arról, hogy a nagyközség döntéseinek megalapozásához a szükséges információkkal rendelkezzék. A fejlesztési alapok szabályozóinak megállapításánál azt az alapelvet kell érvényesíteni, hogy mindazon fejlesztési, beruházási eszközök, amelyekből az elkészülő létesítményeket a nagyközség üzemelteti, a nagyközségben kerüljenek előirányzásra. e) A nagyközségi tanácsszervek középtávú pénzügyi tervükei és éves költségvetésüket önállóan készítik el, melyhez a szabályozókat és fix összegű támogatást a felettes tanács állapítja meg. f) A nagyközségi tanácsszervek fontos feladata a területükön folyó beruházások koordinálása. Dr. Papp Lajos s. k., miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya Vezetőjének 30—10/1963. (TK 41.) T O számú utasítása egyes községek városi irányítására vonatkozó irányelvek Az egyes községek városi irányításáról szóló 1017/1969. (IV. 29.) Korm. számú határozat (továbbiakban: kormányhatározat) egységes értelmezése és végrehajtása érdekében az illetékes miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben az alábbi irányelveket adom. Az irányelvek a járási jogú város és az irányítása alá tartozó község kapcsolatainak főbb elveit tartalmazzák, amelyek — a külön kifejtett vonatkozások mellett — értelemszerűen alkalmazhatók a megyei jogú város, illetőleg a megyei jogú városi kerület alá rendelés esetére is. 7. A községek városi irányításának feltételei 1. Egyes községek városi irányításának kezdeményezése előtt részletes felmérés alapián sokirányúan elemezni kell az érintett város és község közötti tényleges kapcsolatokat, — figyelembe vé-