Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 41. szám

782 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám SZOT szab. 7. §. és 8. §-hoz: U. 6. Az üzemi balesetek jelentésével, nyilvántartásával és kivizsgálásával kapcsolatos eljárási szabályokat a költségvetési üzemeknél (a fővárosi tanácsnál a garázs, a nyomda dolgozóira is) munkavédelmi szabályzatban kell rögzíteni. SZOT szab. 9. §, 10. §-hoz: U. 7. A 17/1968. (IV. 14.) számú kormányrendelet 77. §-a értelmében szabálysértést követ el és 3.000,— forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az illetékes szerv felelős dolgozója, aki az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló jogszabályokban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. U. 8. Ezen utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. Dr. Papp Lajos s. k, miniszterhelyettes, ü. Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya Vezetőjének 30—9/1969. (TK 41.) T O számú utasítása a nagyközségi tanács és szervezete kialakítására vonatkozó irányelvek A nagyközségek szervezetéről szóló 1016/1969. (IV. 29.) Korm. számú határozat (továbbiakban: kormányhatározat) egységes értelmezése és végrehajtása érdekében az illetékes miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben a nagyközségi tanács és szervezete kialakítására és működésére az alábbi irányelveket adom: 1. A nagyközségek kialakításának célj. A nagyközségek kialakításával a nagyobb hatáskör és önállóság révén az eddiginél előnyösebben biztosítható a lakosság kommunális, ellátási és hatósági szükségleteinek városi színvonalat megközelítő kielégítés-e; a helyi (megyei, járási, községi) erőforrások koncentráltabb felhasználása, a lakosság kezdeményezéseinek további kibontakoztatása és a helyi ügyek intézésébe való fokozottabb bevonása. A nagyközségek kialakítása tehát lakosságuk érdekeit Szolgálja és egyben fokozott lehetőséget nyújt a lakosság szellemi és anyagi energiáinak kibontakoztatására. 2. A nagyközségek jogállása, kapcsolatai A kormányhatározat 2. pontja alapján a járási tanács és a nagyközségi tanács, valamint szerveik kapcsolatai a vonatkozó jogszabályok keretei között annyiban változatlanok maradnak, hogy a járási tanács és szervei irányítják, ellenőrzik, segítik a nagyközségi tanácsnak és szerveinek működését, azonban e funkciók tartalma és gyakorlásuknak a módszere bizonyos mértékig módosul. a) A kapcsolat átalakulásának alapvetően azt a célt kell szolgálnia, hogy a nagyközségi tanács és szervei a részükre biztosított megnövekedett önállósággal élni tudjanak. — A nagyközségek irányítása a járástól tehát érdemibb, tartalmasabb, elvi jellegű (nem aprólékos) tevékenységet kíván; ennek megfelelően kell kialakítani a nagyközségben a járás által szervezett felügyeleti és célvizsgálatokat. — A járási tanács végrehajtó bizottságának és szakigazgatási szerveinek vezetői különösen a kezdeti időszakban behatóan foglalkozzanak a nagyközségek problémáival, illetőleg azok megoldását maguk is segítsék; hathatósan képviseljék felsőbb szervek előtt a nagyközség érdekeit. b) A járási és a községi szakigazgatási szervek kapcsolatainak elveit és alapvető módszereit az 1023/1967. (VIII. 8) Korm. sz. határozat, illetőleg a 30—3/1963. (TK 21.) TO számú irányelvek tartalmazzák; ezeket értelemszerűen alkalmazni kell a járások és a nagyközségek viszonylatában is. A járásnál új feladatként jelentkezik, hogy azokban a hatósági ügyekben, amelyekben első fokon a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve jogosult dönteni, a járási tanács végrehajtó bizottságának megfelelő szakigazgatási szerve másodfokon jár el; ez a szakigazgatási munka színvonalának emelését követeli meg. c) A megyei, a járási tanács és a végrehajtó bizottságok normatív, általános rendelkezéseiket (határozataikat, ajánlásaikat, irányelveiket stb.) a nagyközségek sajátos helyzetének, államigazgatási szerepének figyelembe vételével alkossák meg. d) Egyes járások esetében előfordulhat, hogy jelentős számú községi tanács szervezhető át nagyközségivé. Ilyen körülmények között a megyei szervek már előzetesen vizsgálják meg, hogyan alakítható az adott járási szervezet az új követelményekhez és később a szükséges intézkedések megtételéről is gondoskodjanak. 3. A nagyközségek kijelölése a) A kormányhatározat 1. pontja alapján a megyei tanács dönt az egyes községek nagyközséggé és ennek megfelelően a tanács nagyközségi tanáccsá szervezéséről. A kormányhatározat 1. a) és b) pontja tartalmazza az átszervezés feltételeit. A nagyközségek kijelölésekor az alábbiak az irányadók: az 5000 lakosnál népesebo községek — a megszervezési feltételek fennforgása esetén — a lakosságszám alapján nagyközséggé szervezhetők át; az 5000 lakosnál kisebb — járásszékhelyek nagyközséggé szervezésének indokoltságát a település jövőbeni várható szerepének, feilcdésének objektív mérlegelése alapján kell elbírálni;