Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 1. szám

14 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. lyék az 1969. év második negyedétől" kezdődően a megyei AGROKER-vállalatoknál beszerezhetők. ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog 78. Ha a bíróság a volt házastársak egyikét jogosítja fel a közös lakás használatára, a másik fél bérleti jogviszonya a jogerős ítélet folytán, nem pedig a kiköltözéssel szűnik meg. Nem egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy ha a bíróság a volt házastársak lakáshasználatának rendezése során az egyik felet jogosítja fel a lakás kizárólagos használatára, a kiköltözésre kötelezett fél bérlőtársi jogviszonya mikor szűnik meg. Volt olyan álláspont, hogy az egyik házastársnak a lakás kizárólagos használójául történt kijelölése még nem szünteti meg a kiürítésre kötelezett házastárs bérlőtársi jogviszonyát, ezért a lakás kizárólagos használatára feljogosított volt házastárs elköltözése esetén' a visszamaradó másik volt házastársat nem lehet jogcím nélküli használónak tekinteni. A bérbeadó vonatkozásában pedig a lakás használatából ítélettel kizárt volt házastársnak a bérlőtársi jogviszonya csak akkor szűnik meg, ha a lakásból akár önként, akár végrehajtási úton elköltözik. Ez az álláspont nem felel meg a jogszabály rendelkeeéseinek. • A 35/1956. (IX. 30.) MT. számú rendelet 27. §-ának b) pontja értelmében a bérleti jogviszony bírói ítélet alapján megszűnik. Itt zárójelben utalás történik a rendelet 38. és 40. §-ára is. A rendelet 40. §-ának (3) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a volt házastársak közös lakásának bérlete melyik felet illesse meg, a bíróság dönt. Ezek szerint, amikor a bíróság akként dönt, hogy a volt házastársak közös lakásának bérlete az egyik felet illeti meg, a másik fél bérleti jogviszonya a jogerős ítélet következtében megszűnik. Ezt támasztja alá a 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet 94. §-ában foglalt az a rendelkezés is, amely szerint — ha a volt házastársak között a közös lakás bérleti joga vitás — amíg a bíróság nem dönt abban a kérdésben, hogy a lakás bérleti joga melyik felet illesse meg, a közös lakásban maradt volt házastárs a lakást el nem cserélheti, és a bérleti jogviszonyról le nem mondhat. Ebből következik, hogy a bíróság döntése után a lakás kizárólagos használatára feljogosított volt házastárs a lakással már önállóan rendelkezhet, függetlenül attól, hogy a másik házastárs a lakásban visszamaradt, vagy elköitözütt-e. A kizárólagos rendelkezési jog viszont a kiürítésre kötelezett volt házastárs bérlőtársi jogviszonyának megszűnését követeli meg. Az ellenkező álláspont a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 795/14. számú állásfoglalásával sem támasztható alá. Ez az állásfoglalás ugyanis — szövegéből kitűnően — csak arra az esetre mondotta ki, hogy a volt közös lakás használatát rendező ítélet csak a volt házastársak egymás közötti viszonyában szabályozza a lakáshasználat kérdését (vagyis az ítélet a bérbeadóra' nem hat ki), amikor a bíróság a lakás elkülönített használatát rendelte el, tehát az mindkét fél használatában maradt. A kollégiumi állásfoglalás külön bekezdésben foglalkozik azzal az esettel, amikor a közös lakás elkülönített használata nem lehetséges, és a bíróság abban a kérdésben dönt, hogy a volt közös lakás bérlete melyik felet illesse meg. E körben már nem tesz említést a bérleti (bérlőtársi) jogviszony fennmaradásáról. Ezzel az állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. (P. törv. eln. tan. 20.620/1988. számú határozat.) 79. A szakszervezet Jogai a munkaügyi felülvizsgálati eljárásban. Előfordult, hogy a szakszervezet — a balesetet szenvedett dolgozó érdekében — felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottságnak a dolgozó panaszát elutasító határozata ellen. A felülvizsgálati kérelmet elbíráló járásbíróság a tárgyalásra nem idézte meg a kérelmet benyújtó szakszervezetet, ennélfogva a szakszervezet a tárgyaláson nem képviseltethette magát. Ez a gyakorlat téves. Az 19G7. évi II. tv. (Mt.) 15. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakszervezet a dolgozót az élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a bíróság előtt képviselheti; A munkaviszonyt érintő kérdésekben a dolgozó érdekében — nevében és helyette — külön meghatalmazás nélkül is eljárhat. A Mt. Cö. §~ának (4) bekezdése értelmében a munkaügyi döntőbizottságok határozatának felülvizsgálatát végző bíróság eljárására a Pp. szabályai az irányadók, a Minisztertanács által megállapított eltérésekkel. A Mt. alapján fellépő szakszervezet perbeli jogállására tehát értelemszerűen az ügyész, illetve a Pp. 2. §-ában megjelölt állami szervekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebből következik, hogy a szakszervezet a fenti törvényhely alapján, külön meghatalmazás nélküli fellépése esetén a fél jogait gyakorolja, következésül a szakszervezetet a felülvizsgálati kérelem folytán indult bírósági eljárásban — a sérelmet szenvedett dolgozóval együtt — fel* peresnek vagy alperesnek kell tekinteni, attól függően, hogy a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes előtt az eljárást ki kezdeményezte [4/1967. (XII. 27.) IM. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése].