Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 40. szám

726 TANÁCSOK KÖZLÖNYÉ (3) A gyámhatóság az előző bekezdésben foglaltak szerint jár el a javítóintézetből nagykorúság elérése miatt elbocsátott személlyel kapcsolatban is, ha a javítóintézet igazgatója ennek érdekében megkeresi. IX. Fejezet A kiskorúak segélyezésével kapcsolatos ügyek 78. §. (1) A gyámhatóság, a kiskorú részére kérelem alapján is folyósíthat segélyt. (2) A határozathozatal előtt meg kell győződni a segélyezés indokoltságáról. Ennek érdekében kereseti kimutatást vagy átlagjövedelem igazolást, szükség esetén körzeti vagy szakorvosi bizonyítványt is kell beszerezni, továbbá környezettanulmányt kell készíteni. 79. §. A segélyt kiutaló határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a) a kiskorú nevét, a segély összegét és célját, b) a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének szóló felhívást a segély ikifizetésére, a segély felvételére jogosított személy nevének és lakcímének közlésével; j c) a pénz felvételére jogosított személy felhívását az elszámolásra. 80. §. A segélyt — ha gyámhatóság másként nem rendelkezik — a pénzügyi szakigazgatási szerv e kiutaló határozat jogerőre emelését követő munkanapon fizeti ki. 81. §. (1) A gyámhatóság a segélyt a törvényes képviselő, a kiskorú gondozója, pártfogója vagy az utógondozott kiskorú kezéhez utalhatja ki. (2) A törvényes képviselő, a gondozó, a pártfogolt, illetőleg az utógondozott kiskorú a segély felhasználásáról — a pénz átvételétől számított tizenöt nap alatt — okmányokkal (számla, vásárlási jegyzék) köteles elszámolni. i (3) A napköziotthon (menza stb.), valamint az intézeti ellátási díj céljára megállapított segélyt a gyámhatóság az otthon (intézet) részére utalja át. 82. §. A segély felhasználását igazoló okmányokat a gyámhatósági iratokhoz kell mellékelni. X. Fejezet Az állami gondozási ügyek Az állami gondozásbavétel elrendelése 83. §. Az állami gondozásbavételt a kiskorú érdekében a gyámhatóság hivatalból, megkeresésre vagy kérelemre rendelheti el. 84. §. (1) A gyámhatóság állami gondozásba veszi azt a kiskorút, akinek a) testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, helyes irányú nevelését családi vagy egyéb körülményei közvetlenül akadályozzák, vagy akinek gyógykezeltetését elhanyagolják; b) szülei ismeretlenek, nem élnek, vagy munkaképtelenek és a kiskorú tartásáról sem ők, sem a tartásra köteles hozzátartozók gondoskodni nem tudnak, illetőleg, akinek a szülei munkaviszonyban állnak ugyan, de szociális helyzetük ezt indokolja; c) egészségét környezete közvetlenül veszélyez-^ teti. (2) Az a körülmény, hogy a kiskorú egészségügyi gondozásra, felügyeletre, gyógypedagógiai nevelésre szorul (nyomorék, szellemi fogyatékos stb.) nem ad alapot az állami gondozásra. (3) Ha a gyámhatóság gyermekgondozási segélyben részesülő nő [3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet] gyermekét állami gondozásba veszi; erről a segélyt folyósító szervet értesíti. 85. §. (1) A gyámhatóság az állami gondozás elrendelése előtt a) környezettanulmányt készít; b) beszerzi a kiskorú születési anyakönyvi másolatát; c) lehetőleg megállapítja a tartásra kötelezhető személy vagyoni és kereseti viszonyait, valamint a tartás jogalapját (rokoni kapcsolat, bírósági ítélet stb.), továbbá a családi pótlékra vagy az árvaellátásra való jogosultságot; > d) szükség esetén igénybeveszi a gyermekideggondozó vagy nevelési tanácsadó segítségét. ^ (2) A kiskorú környezetében élő személy betegsége vagy a kiskorú gyógykezeltetésének elhanyagolása miatt történő gondozásbavétel előtt körzeti vagy intézeti szakorvosi bizonyítványt kell beszerezni