Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 40. szám
40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 727 86. §. (1) Az állami gondozásbavételt elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a) a kiskorú családi és utónevét, születési helyét és idejét, szüleinek a nevét és lakcímét; b) felszólítást a kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő beszállítására és figyelmeztetést a beszállítás elmulasztásának jogkövetkezményeire ; c) megkeresést a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatójához a kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő intézet kötelékébe való felvételére; d) döntést a láthatás szabályozásáról; e) annak megállapítását, hogy a szülői felügyelet szünetel és a törvényes képviseleti jog az intézeti gyámot illeti meg; .f) figyelmeztetést a szülők részére, hogy a gyermekük felől rendszeresen érdeklődni, fejlődését az állami gondozás tartama alatt is figyelemmel kísérni kötelesek; g) figyelmeztetést a szülők részére munkavállalás, illetőleg körülményeik rendezése iránt; h) a gondozási díjat, illetőleg az erre vonatkozó intézkedést. (2) Ha a szülők az eljárás során a kiskorú örökbeadásával egyetértettek, erre a határozat rendelkező részében utalni kell. (3) A gyámhatóság az állami gondozásbavétel elrendelésével egyidejűleg javasolhatja a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatójának, mint intézeti gyámnak, a kiskorú elhelyezését különleges nevelőintézetbe. (4) Indokolt esetben a gyámhatóság az állami gondozásbavétellel egyidejűleg kezdeményezi a szülők büntetőjogi felelősségre vonását. (5) A határozatnak, ha a kiskorút ideiglenes hatállyal már beutalták a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe, vagy őt ideiglenes hatállyal vette fel az intézet igazgatója, az (1) bekezdés b) és c) pontjában, ha pedig a szülők gyermekük örökbeadásával egyetértettek, az (1) bekezdés f) pontjában megjelölteket nem kell tartalmaznia. 87. §. A gyámhatóság, határozatának végrehajtását rendeli el, ha aimak kézbesítését követő három napon belül a kiskorút a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe nem szállították be. A gondozási díj 88. §. (1) A gyámhatóság a gondozási díjat elsősorban a szülőkkel (örökbefogadó szülőkkel), illetőleg olyan személlyel szemben állapítja meg, aki magát a tartás szolgáltatására közokiratban (teljes bizonyító erejű magánokiratban) kötelezte, vagy akinek tartásra kötelezettségét jogerős bírói ítélet l(egyezség) állapította meg. Ha a szülők nem élnek, vagy élnek ugyan, de keresettel (jövedelemmel) nem rendelkeznek, és nincs olyan személy, aki magát a tartás szolgáltatására közokiratban (teljes bizonyító erejű magánokiratban) kötelezte, vagy akinek tartásra kötelezettségét bírói ítélet (egyezség) állapította meg, a gyámhatóság a gondozási díjat a nagyszülőkkel, ezek nem létében a nagykorú testvérrel szemben állapítja meg, ! (2) A gondozási díj összegének megállapításánál a fizetésre kötelezett személy szociális és egyéb körülményei is figyelembe vehetők. A gondozási díj összege rendkívül méltánylást érdemlő körülmény esetén az átlagjövedelem 20%-ánál kisebb összegben is megállapítható. ' (3) A gyámhatóság kivételes esetben a gondozási díjat az egyhavi átlagjövedelem 20%-ánál magasabb összegben is megállapíthatja. (4) A gyámhatóság a nagykorú testvérrel szemben gondozási díjat csak akkor állapít meg, ha ez, a nagykorú testvér, házastársa és tartásra szoruló egyenesági rokonai tartását nem veszélyezteti. 89. §. (í) A gyámhatóság a gondozási díj megállapítása előtt a munkaviszonyban álló tartásra kötelezett személy utolsó hat havi átlagkeresetéről munkáltatói igazolást, minden munkaviszonyon kívüli tevékenységből származó vagy egyéb címen előállott jövedelméről (szellemi szabadfoglalkozásból, megbízás ellátásából, vállalkozás teljesítéséből, ingatlan bérbeadásából, mezőgazdasági ingatlannak va,gy munkakörrel kapcsolatos illetményföldnek megműveléséből származó jövedelméről, tiszteletdíjról, öregségi vagy özvegyi nyugdíjról stb.) hat havi átlagjövedelem igazolást, termelőszövetkezeti tag esetében pedig az elmúlt év forintra átszámított jövedelem részesedéséről igazolást szerez be. A gondozási díj megállapításánál a háztáji gazdaság jövedelmét is figyelembe kell venni. (2) Ha a tartásdíjra kötelezett hozzátartozó jövedelme nem állapítható meg, a gondozási díj megállapításának alapjául legalább nyolcszáz forint jövedelmet kell venni. (3) Ha a kiskorú keresetét (jövedelmét) is fel kell használni a gondozási díj fizetésére, erről ugyancsak munkáltatói (termelőszövetkezeti) igazolást, illetőleg átlagjövedelem igazolást kell beszerezni. A szakmunkástanuló kiskorú ösztöndíját illetőleg tanulóbérét, valamint a kiskorú vagyonának állagát a gondozási díj fedezésére nem szabad igénybe venni. (4) Ha az állami gondozott kiskorú árva, félárva, a gyámhatóság megkeresi az árvaellátást folyósító szervet az árvaellátásra való jogosult* ság és az összeg közlése végett.