Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71$ IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályait e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. (2) A gyámügyi eljárásban hozzátartozó: a szülő (örökbefogadó szülő), nagyszülő, testvér, nevelőszülő, valamint a szülő testvére. (3) A gyámügyi eljárásban az ügyfél vagyoni állapotát — ha az szükséges — a munkáltató által kiállított kereseti igazolással, illetőleg a pénzügyi szakigazgatási szerv adó- és értékbizonyítványával kell igazolni. Általános illetékesség 8. §. (1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén állandó lakással rendelkezik a) a személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú törvényes képviselője; b) a személyi igazolvánnyal rendelkező kiskorú; c) a gondnokság alá helyezett vagy az egyébként cselekvőképtelen személy (1959. évi IV. tv. — a továbbiakban: Ptk. — 17. §.), illetőleg d) az a cselekvőképes személy, akinek érdekében intézkedés szükséges. (2) Ha a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők állandó lakása két gyámhatóság illetékességi területén van, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a kiskorú gondozását ellátó szülő állandó lakása van. Ha a kiskorút harmadik személynél helyezték el, eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén annak a szülőnek az állandó lakása van, aki a kiskorú gondozását — a harmadik személynél történt elhelyezést megelőzően — utoljára ellátta. Ha a kiskorú harmadik személynél való elhelyezését megelőzően a szülők felügyeleti jogukat együttesen gyakorolták és közöttük utóbb a házassági életközösség bármilyen okból megszűnt, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén az anya állandó lakása van. 9S §. Ha a személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorúnak törvényes képviselője nincs vagy annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén a gyámrendelés szükségessége felmerül. 10. §. Az ismeretlen, továbbá a távollevő, illetőleg ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása céljából gondnok, esett gondnok rendelésére (42., 47. §) az a gyámhatóság illetékes, melynek területén az illető személy; utolsó ismert állandó lakása volt, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy belföldön lakóhelye nem is volt, eljárásra az a gyámhatóság illetékes; melynek területén a gondnok vagy eseti gondnok rendelése szükséges. Ha a gondnokrendelés va-» gyon kezelése céljából szükséges, az a gyámható-» ság illetékes, amelynek területén a vagyon, vágyj annak nagyobb része fekszik. i 11. §. Méhmagzat részére történő gondnokrendeJésre az a gyámhatóság illetékes, melynek területén az anya állandó lakása van. 12. §. Külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen érvényesítendő tartásdíjigények ügyében (64. §) az a gyámhatóság illetékes, melynek területén az a személy lakik vagy tartózkodik, aki el-^ len a tartásdíjigényt érvényesíteni kell. Különös illetékesség 13. §. Ha a gondnokság alá helyezett megszakítás nélkül már legalább egy éve valamely kórház elmeosztályán (munkaterápiás intézetben, elmebeteg otthonban) ápolás alatt áll vagy szociális otthonban van, a további eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gondnoki állandó lakása van. 14. §. Az állami gondozásbavétel elrendelésére az a gyámhatóság illetékes, melynek területén a kiskorú törvényes képviselője állandó lakással rendelkezik. Ha a kiskorúnak nincs törvényes képviselője, vagy annak kiléte nem állapítható meg; illetőleg a törvényes képviselőnek nincs belföldön állandó lakása, az állami gondozásbavétel elrendelésére az a gyámhatóság illetékes, melynek területén annak szükségessége felmerül. 15. §. (1) Az állami gondozás tartama alatt a kiskorú összes gyámhatósági ügyében az a gyámhatóság illetékes, amelyik az állami gondozásbavételt elrendelte, feltéve, hogy a (2)—(4) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint az illetékesség nem változik meg. (2) Ha az állami gondozásbavétel elrendelésa előtt felügyeleti jogukat a szülők gyakorolták éa