Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 40. szám

716 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám 'állandó lakásukat megváltoztatják, a további eljárásra az új, állandó lakás szerinti gyámhatóság az illetékes. (3) Ha az állami gondozásbavétel elrendelését megelőzően a felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők között a házassági életközösség utóbb bármilyen okból megszűnik, a további eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gondozási díj fizetésére kötelezett szülő állandó lakása van. Ha a gondozási díj fizetésére mindkét szülő, vagy egyik sem kötelezett, a további eljárásra az anya állandó lakása szerinti gyámhatóság az illetékes. (4) Ha az állami gondozásbavétel elrendelése előtt a kiskorú gyámság alatt állt, de szülei élnek, a további eljárásban a gyámhatóság illetékességére a (2) és (3) bekezdés irányadó. A törvényes képviselet vizsgalata 16. §. A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a kiskorúnak (gondnokság alá helyezettnek) van-e és ki a törvényes képviselője. Képviselet a gyámhatóság előtt 17. §. (1) A gyámhatóság a törvényes képviselő képviseleti jogosultságát a személyi igazolvány, ha pedig abból nem állapítható meg, egyéb okiratok (kirendelő határozat, anyakönyvi kivonat stb.) alapján állapítja meg. (2) A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (polgári perrendtartás — a továbbiakban: Pp. — 195—196. §) kell foglalni. A meghatalmazást az iratokhoz kell csatolni. (3) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a kiskorú vagyoni ügyeiben egymásnak — közokiratban, vagy két tanú előtt aláírt -magánokiratban — adhatnak meghatalmazást [1952. évi IV. tv. — a továbbiakban: Csjt. — 85. § (3) bek., 1952. évi 23. számú tvr. — a továbbiakban: Csjté. fer 10. §]• A meghallgatás 18. §. (1) A gyámhatóság a határozathozatal előtt — ha e rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz Í— csak a törvényes képviselőt és a korlátozottan cselekvőképes személyt hallgatja meg. Szükség esetén hivatalból is meghallgatja, illetőleg nyilatkozattételre szólítja fel az ügyfelet, és a gyámhatósági felügyelet alatt álló személy (kiskorú, gondnokolt stb.) közeli hozzátartozóit, (2) Mellőzni lehet a meghallgatást ha a) az ügy sürgőssége miatt ez helyrehozhatatlan hátránnyal járna; b) az elháríthatalan akadályba ütközik. 19. §. Ha a meghallgatandó személy lakcíme ismeretlen, a gyámhatóság az előtte ismeretes személyi adatok közlesével a Belügyminisztérium Országos Rendőríőkapitányság Központi Lakcímnyilvántartó Osztályát keresi meg az ott ismert lakcím közlése céljából. A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha a Központi Lakcímnyilvántartó Osztály közlése szerint ismeretlen és tartózkodási helyére utaló adat nem áll rendelkezésre vagy az általa megadott címen nem található. A személyes nyilatkozat 20. §. A személyi állapotra vonatkozó nyilatkozatot [Áe. 24. § (2) bek., 38/1963. (XII. 25.) Korm. számú rendelet 9. § (3) bek.] a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy helyett csak törvényes képviselője teheti meg, feltéve, hogy az igazolandó adatot közvetlen tudomás vagy egyéb megbízható forrás alapján ismeri. Az állampolgárság vizsgálata 21. §. (1) A gyámhatóság előtti eljárásban a magyar állampolgárságot általában személyi igazolvánnyal kell igazolni. Ennek hiányában a magyar állampolgárság más hitelt érdemlő okirattal (útlevél, állampolgársági bizonyítvány stb.) is igazolható. (2) Külföldi állampolgárságot, állampolgársági igazolvánnyal, útiokmánnyal (útlevél stb.), vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolni. (3) Ha a gyámhatóság az ügyfél állampolgárságát megállapítani nem tudja, az iratokat a másodfokú gyámhatóság útján — az állampolgárság megállapítása céljából — a belügyminiszterhez terjeszti fel. A határozat jogereje 22. §. (1) Ha a fellebbezésről a határozattal értesített valamennyi jogosult lemondott, a határozat az utoljára történt lemondásnak a gyámhatósághoz való bejelentésével jogerőre emelkedik. A lemondást — együttesen vagy külön, külön -- közök-