Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 30. szám

30. szám TANÁCSOK KCZJ^NVE 559 9. A befejezetlen (üzembe nem helyezett) beruházások tényleges (nyilvántartott) állományát — beleértve mind a más vállalatok (idegen kivitelezők) által, mind a saját vállalkozásban veszett, számlázott (elszámolt) munkákat, továbbá a szünetelő és leállított, valamint a műszakilag befejezett, de üzembe nem helyezett beruházásokat — évenként, szükség esetén a szállító (kivitelező) bevonásával, egyeztetéssel (a beruházási egységként vezetett analitikus nyilvántartással való összehasonlítással) kell leltározni. A beruházási vállalat közbenjöttével lebonyolított beruházások befejezetlen álkmányát — miután az a lebcnyolító vállalat könyveiben szerepel — a beruházónak nem ke;l leltároznia. E) Készletek leltározása 1. A raktári készletek (anyagok, fogyóeszközök, saját te. melésű készletek, befejezetlen termelés, értékesítésre szánt készletek, hulladékok) mennyiségét évenként legalább egyszer, a második félévben mennyiségi felvétellel, a nyilvántartástól függetlenül kell leltározni. Azonosan kell leltározni a munkahelyen levő fogyóeszközök (egyéb fogyóeszközök, szerszámok, védőruhák, gyártóeszközök stb.) mennyiségét is. 2. A kéziraktárak készleteit, továbbá, ha a szerv vezetője az anyagfelhasználás egyszerűsített elszámolását az előírások alapján engedélyezhette, a munkahelyekre kiadott, felhasználásként elszámolt, de ott még meglevő készleteket évente legalább egyszer, mennyiségi felvétellel, a nyilvántartástól függetlenül, év végi fordulónappal kell leltározni. A leltározás eredménye alapján a korábban költségként elszámolt összegeket helyesbíteni kell. 3. A dolgozóknál levő (használatra kiadott) fogyóeszközöket (szerszámokat, szerszámládákat, munkaruhákat stb.) — függetlenül azok egyedi beszerzési értékétől — évenként egyszer a negyedik negyedév folyamán, a szabályszerűen vezetett nyilvántartásokkal (szerszámkönyv, személy szerinti nyilvántartás stb.) való egyeztetéssel kell leltározni. A dolgozóknál levő fogyóeszközök állományának a nyilvántartásokkal történő egyeztetését, illetve ellenőrzés céljából történő mennyiségi felvételét a költségvetési szerv — a szükséghez képest — saját hatáskörben rendelheti el. 4. A bérmunkát (feldolgozást) végző költségvetési szerveknek az ilyen célból átvett készleteket évenként legalább egyszer, az év utolsó napjával mennyiségi felvétellel kell leltározniuk és a leltárfelvétel bizonylatának másolatát a leltárfelvételt követő 10 napon belül a bérmunkát végeztető költségvetési szervnek vagy vállalatnak meg kell küldeni. 5. Az úton levő árukat készletként a kezelésért felelős költségvetési szervnek az év utolsó napjával a számla (szállítójegy) vagy egyéb rendelkezésre álló adatok alapján kell leltároznia és azokat — a megfelelő készletféleségeknél — a leltárban elkülönítve kell kimutatnia. Úton levő áruknak kell tekinteni a szállítási szerződések vagy az adott üzletkötésre kötött szerződés (megállapodás) szerint a teljesítés (az átadás) helyétől függően a szállító által a mérlegkészítés napjá.0 kiszállított, de a vevő által még át_nem vett vagy a vevőhöz be nem érkezett árukat. Az import tételek közül azokat kell úton levő árunak tekinteni, amelyek feladása megtörtént, a feladott árukról készített számla (elszámolás) a költségvetési szerv birtokában van és annak ellenértékét a költségvetési szerv kifizette vagy az azzal kapcsolatos tartozását elismerte. 6. A kísérleti-kutatási tevékenység során létrehozott olyan anyagokat, fogyóeszközöket, félkész- és késztermékeket, amelyek az előírások szerint a költségvetési szerv kezelésébe adott vagyon címén a mérlegben nem szerepeltethetők (prototípusok, kísérleti szerkezetek stb.) évenként legalább egyszer, a negyedik negyedévben mennyiségi felvétellel keli leltározni. 7. A javításra (garanciális vagy egyéb javítás) átvett eszközöket évenként legaL.bb egyszer, az év utolsó napján mennyiségi-felvétellel kell leltározni. 8. A költségvetési szerv m'főraktárainak (mintatermek, bemutató termek stb.) állományát (minták, makettek stb.) két évenként legalább egyszer, az utolsó félévben, mennyiségi felvétellel kell leltározni. 9. A külföldön — vásárokon, kiállításokon, külkereskedelmi kirendeltségeknél — tároló árukat és a külföldön levő árumintákat évenként egyszer, szeptember 30-i fordulónappal, mennyiség; felvétellel keli leltározni. A költségvetési szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a leltározási bizonylatok (vagy azok másolatai) a leltározás befejezése után hozzá 30 napon belül beérkezzenek. 10. A bérmunkára (feldolgozásra) más költségvetési szervnek vagy vállalatnak átadott anyagok, illetve fogyóeszközök készletét az év végi fordulónappal a főkönyvi számlákkal és a bérmunkát végzővel (a bérmunkát végző leltárfelvételi bizonylatával) egyeztetett analitikus nyilvántartások alapján a megfelelő készletféleségek között, de ilyen címen elkülönítve kell felvenni. 11. A bontatlan ládákban, zsákokban, palackokban, hordókban, kazlakban, vermekben, máglyákban stb. levő készletek mennyiségét r. készletfajlára előírt leltározási időpontban (időszakban) a csomagoláson feltüntetett (illetőleg a nyilvántartásban szereplő) mennyiségben lehet megállapítani. Ha a csomagolás sértetlenségét (bontatlanságát) illetően bármi kétség merülne fel — a szükséghez képest —, megfelelő sűrűségű ellenőrzést kell végrehajtani. 12. Egyéb módszerrel, pl. köbözéssel (térfogatsúly, fajsúly alapján való számítással stb.) lehet megállapítani a következő készletek mennyiségét: a) Köbözéssel (térfogat, fajsúly alapján) leltározhatók azok a készletíajták, amelyek általában nagy mennyiségben és főként ömlesztett állapotban tárolnak, továbbá, amelyek mértékegysége a készletfajta természetéből adódóan m3 vagy űrmérték. Ilyenek: — kohászati (öntödei) és tűzállóipari alapanyagok; — szilárd tüzelőanyagok (szén, koksz, tűzifa, hulladékfa stb.); — érc, nyersvas, haszonvaj és hulladékvas; — fatermékek és fűrészáruk; — építési anyagok (kavics, mész, homok stb.); — magtárakban, górékban, vermekben, prizmákban, silókban, kazlakban, boglyákban stb. tároló mezőgazdasági eredetű készletek; — hordókban, ciszternákban, tartályokban tároló külön-] féle folyékony anyagok (szesz, bor, olaj, pakura stb.); (a szennyeződésre érzékeny vegyi anyagokat még abban az esetben is térfogat és fajsúly alapján történő számítással lehet leltározni, ha felt ontott göngyölegekben tárolnak) ; — egyéb ömlesztett anyagok (papír-, fémhulladékok, só, rongy stb.). b) Súlytáblázat szerinti leltározás alkalmazható akkor, ha a tényleges mérés elvégzését a leltározásra kerülő tételek nagy súlya, terjedelme, mennyisége vagy megfelelő mérőeszköz hiánya nem teszi lehetővé (lemezek, idomvasak, kis egységsúlyú, de nagy mennyiségű készletek: pl. szegecs, csavar, szerelvény stb.). 13. A befejezetlen termelést — beleértve a saját vállalkozásban végzett befejezetlen (nem számlázott) beruházásokat — évenként legalább egyszer, az év utolsó napjával, lehetőleg álló üzemben, mennyiségi felvétellel, a nyilvántartástól függetlenül kell leltározni. A költségvetési szerv vezetője a sz ikmai sajátosságokra való tekintettel úgy is rendelkezhet, hogy a költségvetési szerv a befejezetlen termelését az év utolsó hónapjában leltározza. A befejezetlen termeléssel egyidejűleg és azonos módon kell leltározni a munkahelyen levő segéd-, üzemés egyéb anyagok készleteit. 14. Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatóak, az érintett rak'.árban (helyiség, terület, pavilon stb.) levő készleteket részben vagy egészben újra leltározni kell.