Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 30. szám

553 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szám leltárfelvételét előre megállapított azonos időpontban hajtsa végre; c) megszervezze a folyamatos leltározás rendszeres el­lenőrzését. 7. Fordulónapi leltározás esetén — a költségvetési szerv egészére vagy a költségvetési szerven belüli, területileg teljesen különálló egységre (telep, raktár, üzem, pavilon Stb.) — a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt — a vonatkozó analitikus vagy állományi nyilvántartások lezárásával egyidejűleg — előre meghatározott nappal (fordulónappal) kell leltározni. 8. A leltározás megtörténtét és időpontját az analitikus nyilvántartásokban fel kell jegyezni. 9. Ha a jelen mellékletben foglalt előírások a mennyi­ségi felvétel módját (a nyilvántartásoktól függetlenül vagy az azok alapján végzett leltározás), iiletőleg a leltározás időpontját (folyamatosan^ vagy fordulónappal végzett lel­tározás) kifejezetten nem tartalmazzák, a költségvetési szerv dönt, hogy a lehetséges leltározási módok, illetőleg időpontok közül melyiket választja. A választott módot év közben megváltoztatni nem szabad. 10. Jogszabályi előírások alapján a költségvetési szerv kezelésében levő kulturális és szociális célokat szolgáló állóeszközöket és készleteket az egyes eszközféleségeknél meghatározott időpontban (időszakban) és módon kell leltározni. 11. A készletek belső tulajdonságai folytán előálló el­kerülhetetlen tárolási és kezelési veszteségek (káló, hiány) normáit a költségvetési sz "v igazgatója (vezetője) álla­pítja meg. Ha a költségvetési szerv irányító szerve (orszá­gos hatáskörű szerv, megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács vb., a továbbiakban: irányító szerv) a hiánynormák mértékére vonatkozóan rendelkezett, a költségvetési szerv hiánynormáit a rendelkezésben meghatározott határokon belül kell megállapítani. 12. Leltári hiányt és leltári többletet csak abban az ésetben szabad kompenzálni, ha a többlet, illetve a hiány azonos cikkcsoportba tartozó, megközelítőleg hasonló ér­tékű, minőségű, rendeltetésű és emiatt összetéveszthető, felcserélhető és helyettesíthető, általában ugyanazon rak­tárban tároló készletnél mutatkozik. A kompenzálás sza­bályait és lehetőségeit a költségvetési szerv igazgatója (ve­zetője) állapítja meg; ha az irányító szerv egyes anyagok (áruk) tekintetében a kompenzálást illetően rendelkezett, a költségvetési szerv szabályozása az irányító szerv ren­delkezésével nem állhat ellentétben. 13. A leltárfelvétel időpontjától számított legkésőbb 30 napon belül — ha ez alól más jogszabály kivételt nem tesz — a leltár adatait a könyvviteli, illetve állományi nyilvántartásokkal egyeztetni és a jegyzőkönyvileg meg­állapított különbözetek okát az egyeztetéstől számított leg­később 30 napon belül kivizsgálás útján tisztázni kell. Egyben a felelős személyek felelősségrevonása mellett in­tézkedni kell az előidéző okok lehetőség szerinti megszün­tetéséről. C) A leltározás szervezése 1. A leltározás szervezése és előkészítése tekintetében a Pénzügyminisztérium hivatalos kiadványaként kiadott Lel­tározási Szervezési Útmutató, valamint az irányító szerv ilyen tárgyú kiadványai adnak tájékoztatást. 2. A melléklet, valamint az előző pontban említett kiad­ványok alapján minden költségvetési szerv az utasítás megjelenését követő 90 nanon belül leltározási szabály­zatot és ennek alapján minden évben a leltározás meg­kezdése előtt leltározási ütemtervet köteles készíteni. 3. A leltározási szabályzatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: — a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatok felsorolását, — a leltározási egységek (körzetek stb.) kijelölését, — a leltározás bizonylati rendjének szabályozását, — a leltározás módját és az értékelés szabályait, — a leitárfelvétel anyagának (ieltározási bizonylatok stb.) feldolgozási módját, — a leltározás és a könyvvitel, illetve az állomány­nyilvántartások adatai egyeztetésének módját, — a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módját. 4. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltá­rozás előkészítésével, a leltár felvételével és értékelésével kapcsolatos összes munkafolyamat megkezdésének és be­fejezésének időpontját, továbbá a munkafolyamatok el­végzéséért felelős személyek megnevezését. D) Állóeszközök és befejezetlen (üzembe nem helyezett) beruházások leltározása 1. Az állóeszkőznek minősülő vagyontárgyak közül a) az ingatlanokat legalább öt évenként, mindig a leltá­rozási időszak utolsó évében, b) a gépeket és berendezéseket, valamint az egyéb álló­eszközöket (képzőművészeti alkotásokat, szemléltető álló­eszközöket stb.) — a 2—4. pontokban foglalt kivételektől eltekintve — legalább két évenként, mennyiségi felvétellel kell leltározni. 2. A közúti járműveket és a külső munkahelyen (üzem­egységben, változó munkahelyen stb.) levő állóeszközöket legalább évenként, fordulónappal, a tartósan külföldön — például kirendeltségeknél, követségeknél stb. — levő állóeszközöket minden évben a III. negyedév utolsó nap­jával mennyiségi felvétellel kell leltározni. 3. A föld alatti kábeleket, alagutakat, csővezetéket, lég­vezetéket, továbbá mindazokat az állóeszközöket, amelyek meghibásodása vagy hiánya esetén egy nagyobb leltár­felvételi egység működése műszakilag lehetetlenné válik (erőművek gépegységei, alállomások transzformátorai, vegyipari lepároló berendezések stb.) legalább öt éven­ként, mindig a leltározási időszak utolsó évében mennyi­ségi felvétellel vagy a műszaki nyilvántartásoknak az ana­litikus nyilvántartásokkal való egyeztetésével kell leltá­rozni. 4. A vasúti, légi- és víziközlekedési járműveket — tar­tózkodási helyüktől függetlenül — négy évenként meny­nyiségi felvétellel kell leltározni. 5. Az állóeszközként nyilvántartott könyvállományok közül a 25.000 kötetig terjedő könyvtárakat két év alatt, a 25.001—100.000 kötetig terjedő könyvtárakat három év alatt, a 100.001—300.000 kötetig terjedő könyvtárakat öt év alatt, a 300.000 kötetnél nagyobb állományú könyvtára­kat pedig tíz év alatt mennyiségi felvétellel vagy a könyv­tári nyilvántartásoknak az analitikus, illetve állományi nyilvántartásokkal történő egyeztetésével kell leltározni. A kézi könyvtárak állományát a nyilvántartással való egyeztetés útján két évenként egyszer kell leltározni. Ehhez a folyamatosan vezetett és az egyes könyvek darab­számát, valamint forint egységárát tartalmazó nyilvántar­tást leltárnak lehet tekinteni. 6. Az állóeszközök leltározásának ki kell terjednie az állóeszköz egyedi nyilvántartásba felvett tartozékokra is. 7. A bérbe- (kölcsön-) adott állóeszközöket a bérbe­(kölcsön-) vevő költségvetési szervnek a megfelelő előírá­sok szerint kell leltároznia és a leltárfelvétel bizonylatá­nak másolatát a bérbe- (kölcsön-) adó költségvetési szerv­nek vagy vállalatnak olyan időpontban kell megküldenie, hogy az a bérbe- (kölcsön-) adó költségvetési szerv vagy vállalat könyvviteli adataival még az évzárlat előtt egyez­tethető legyen. 8. Ha az állóeszközök leltározása alkalmával a nyilván­tartással, illetve a könyveléssel szemben eltérést (hiányt vagy többletet) állapítottak meg, az eltérés okát meg kell vizsgálni. Ha a vizsgálat tényleges állóeszközhiányt vagy többletet állapít meg, jegyzőkönyvet kell felvenni. Az álló­eszközhiányok és többletek miatt alkalmazott felelősségre­vonásról szóló jogerős határozatot — utólag — a jegyző­könyvhöz kell csatolni.

Next

/
Thumbnails
Contents