Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 29. szám
538 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. s a 19/1969. (VI. 20.) PM-OT számú együttes rendelet 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni," 5. §. Az MR 32. §-a kiegészül a következő bekezdéssel: „(4) Fejlesztési kölcsönnel megvalósuló beruházásokról — az (1) bekezdésben foglaltakhoz hasonlóan — beszámolót és gazdasági értékelést kell készíteni. A felügyeleti szerv vezetője köteles a beruházás eredményéről és a kölcsön feltételeinek teljesítéséről a Kormánynak jelentést tenni." 6. §, Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a korábbi jogszabályok alapján jóváhagyott beruházásokra alkalmazni nem kell. Lázár György s. k., Madarasi Attila s. k.j (Bz Országos Tervhivatal pénzügyminiszterelnökhelyettese helyettes Kazareczki Kálmán s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke 19/1969. (VI. 20.) P M—O T számú együttes rendelete az állami kölcsönről és a fejlesztési kölcsönről A beruházások rendjéről szóló 38/1967. (X. 12.) Korm. számú rendeletben (a továbbiakban: R.) kapott felhatalmazás alapján — a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben — az állami kölcsön és a fejlesztési kölcsön meghatározásának módszerét és visszafizetési feltételeit az alábbiakban szabályozzuk: 1. §• A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya azokra az állami és vállalati beruházásokra terjed ki, amelyek eredményeként létrejött állóeszközök üzemeltetője vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szervezet, szövetkezet, egyéb szövetkezeti szervezet (a továbbiakban: vállalat) és a fejlesztéshez az állami költségvetés visszafizetési kötelezettséggel állami kölcsönt vagy fejlesztési kölcsönt bocsát rendelkezésre. (2) Nem vonatkoznak a rendelet előírásai az állami gazdasági, az állami erdőgazdasági és mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházások rendjéről szóló 1/1967. (Xíl. 1.) O T—P M—M É M számú együttes rendelet hatálya alá tartozó vállalatok mezőgazdasági célú beruházásaira. 2. §. Az állami kölcsön (1) Egyedi nagyberuházások fejlesztési költségelőirányzatának a megvalósítás időszakában vállalati saját eszközökből nem biztosítható részére a vállalatnak állami kölcsön szolgál fedezetül. Ez a rendelkezés vonatkozik azokra a cél-: csoportokba tartozó állami beruházásokra is,' amelyeknél a Kormány a költségvetési forrás igénybevételét egészben, vagy részben visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezte. Az állami kölcsön összegének kiszámítására a (2)—(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Költségvetési juttatás csak a fejlesztési költségelőirányzat iiymódon sem fedezhető részére adható,, (2) Az állami kölcsön összegének kiszámításánál a vállalat teljes fejlesztési alapjának a beruházás tervezett teljes befejezését követő tíz éven át képződő és az indokolt terhekkel csökkenthető összegét kell figyelembe venni. (3) Az állami kölcsön összegének meghatározásánál a vállalat fejlesztési alapjának terheként figyelembe kell venni: — a fejlesztési alap terhére az állami köl-* csönszerződés megkötése előtt vállalt kötelezettségeket, ideértve a megkezdett beruházások terheit, — a kölcsönszerződés megkötésétől a törlesztés befejezéséig terjedő időben a tartós jelleggel lekötött forgóeszközök finanszírozásához szükséges forgőalapnövekményt, — a szinttartást és a kisebb fejlesztést a törlesztés befejezéséig biztosító beruházások költségeit, — a jogszabály alapján a fejlesztési alapból fizetendő egyéb költségeket. (4) A célcsoportos állami beruházásoknál az állami kölcsön mértékét az üzemeltető vállalatokra az összevont beruházási javaslatban összesítve kidolgozott adatok alapján kell megállapítani. (5) Az állami kölcsön összegét a beruházási javaslatban az 1/1967. (XI, 17.) O T—P M számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.