Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 29. szám

29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYÉ 531 15. §. (1) A hallgatók rendszeres tanulmányi munká­val és fegyelmezett, egymás irányában segítőkész magatartással kötelesek hozzájárulni az oktató­nevelő munka eredményességéhez. (2) A hallgatók jogosultak az egyetemen bizto­sítható minden támogatás igénybevételére, mely felkészültségüket előmozdíthatja, tudományos ér­deklődésüket, kulturális igényüket kielégítheti. A hallgatók a tanulmányi munkájukat hátrányosan befolyásoló vagy életkörülményeikre nézve ked­vezőtlen egyetemi intézkedések ellen közösségi, illetőleg mozgalmi szervezeteik útján az egyetem, a kar, illetőleg az oktatási szervezeti egység ve­zetőjénél jogosultak panaszt emelni. 16. §. (1) Az egyetem szervezeti és működési szabály­zatában biztosítani kell, hogy a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség egyetemi szervezete részt vehessen az egyetemi tanács, valamint a kari ta­nács és minden olyan bizottság munkájában, mely a hallgatókat érintő kérdésekben dönt, — kifejt­hesse a hallgatók és közösségeik irányába segítő .tevékenységét, érdekeik védelmét és szervezze a hallgatók összességét az egyetem testületi szervei­,ben képviselő küldöttek megválasztására, vala­mint a küldöttek beszámoltatására. (2) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ,egyetsmi szervezetét, a hallgatókat érintő általá­nos érvényű intézkedések előkészítése során, az .egyetem, a kar, illetőleg az oktatási szervezeti egységek vezetőinek meg kell hallgatniuk. (3) Az egyetem szervezeti és működési sza­bályzatában meg kell állapítani azoknak az ügyek­nek a körét, amelyekben a KISZ egyetemi szer­vezetei döntenek, továbbá amelyekben azokat vé­leményezési, javaslattételi, illetőleg kifogásolási jog illeti meg. A KISZ egyetemi szervezetének az egyetem szervezeti és működési szabályzatában megjelölt ügyekben hozott döntését a rektor ki­zárólag jogszabálysértés esetén, illetőleg olyan esetben semmisítheti meg, ha a döntés művelődés­politikai érdeket sért. 17. §. A tudományos diákkörök, a kulturális együtte­sek és a diák-sportkörök tevékenységét az egye­temek úgy kötelesek támogatni, hogy e szerveze­tek működése is elősegítse az oktató-nevelő mun­ka célkitűzéseit. Tantervek 18. §. — A képzés fejlesztése és korszerű színvonalon tartása érdekében az egyetem — a felügyeletet gyakorló miniszter által megállapított képzési cél­kitűzések, követelményi előírások és tantervi irányelvek keretei között — maga állapítja meg a tanterveket, továbbá — a szervezeti és műkö­dési szabályzatának megfelelően — meghatározza a tantárgyi programokat. * Továbbképzés 19. §• (1) Az egyetem a továbbképzésben kifejtett te­vékenységével hozzájárul a tudomány új ered­ményeinek a szakemberek körében való terjeszté­séhez, gyakorlati alkalmazásának elősegítéséhez. (2) A továbbképzés keretében az egyetem kü­lönleges szakképesítések megszerzését is bizto­síthatja. Egyetemi doktori cím 20. §. (1) Az egyetemi tanács egyetemi doktori címet adományozhat. (2) Az egyetemi doktori cím — a (4) bekezdés­ben megjelölt kivételekkel — az egyetemi vég­zettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi anyag elsajátításánál magasabb fokú tárgyisme­retet, a tudományos kutatás módszereiben való jártasságot tanúsít és megfelelő doktori értekezés készítésével, valamint külön vizsga (egyetemi dok­tori szigorlat) sikeres letételével szerezhető meg* (3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó egyetemi doktori cím megszerzésének feltételeit egyebek­ben — az egj^etemek felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel egyetértésben — a művelődésügyi miniszter állapítja meg. (4) Az orvosoknál, az állatorvosoknál és a jogá­szoknál az egyetemi doktori cím a képesítés meg­jelölése, azt oklevelükkel együtt nyerik el. 21. §. (1) Az egyetemek részt vesznek a tudományos utánpótlás szervezett képzésében. (2) Olyan egyetemi doktori cím elnyerése ese­tén, mely nem az egyetemi végzettség megszer­zését tanúsítja, az egyetemi tanács a Tudományos Minősítő Bizottságnak indokolt javaslatot tehet: — az egyetemi doktori szigorlat alapján, a kandidátusi szakmai vizsga alól történő felmen­tésre, — kiemelkedő színvonalú egyetemi doktori ér­tekezésnek kandidátusi értekezésként való elfo­gadására. (3) Az egyetem, kérelem alapján — külön érte­kezés és szigorlat nélkül — egyetemi doktori cí­met adományoz annak, aki tudományos fokozatot szerzett (a tudományok kandidátusa, a tudomá­nyok doktora).

Next

/
Thumbnails
Contents