Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 375 A szabadalmi oltalom hatálya 11. §. (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (a továbbiakban: szabadalmas) — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a találm'ány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítására és használatára, továbbá annak forgalombahozatalára. (2) Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. (3) A szabadalmas köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani, vagy arra másnak engedélyt adni. E kötelesség elmulasztása esetén a szabadalomra kényszerengedélyt (21. §) lehet adni. A szabadalmi oltalom időtartama 12. §. (1) A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. (2) A szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási illetéket kell fizetni. Az illeték a bejelentés napjának megfelelő naptári napon esedékes. (3) A fenntartási illetéket — a külön jogszabályban meghatározott pótilleték fizetése mellett — az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni. A szabadalmi oltalom terjedelme 13. §. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok [41. § (2) bek.] határozzák meg. Az igénypontokat csak a leírás és a rajzok alapján szabad értelmezni. A szabadalmi oltalom korlátai 14. §. (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki a találmány tárgyát az elsőbbség napja előtt belföldön jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében rendszeresen előállította vagy használta, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom — az előállítás, használat, illetve az előkészület mértékéig — hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a vállalattal, illetve a megfelelő üzemi egységgel együtt lehet átruházni. (2) A szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. Jogutódlás 15. §. (1) A találmányból és a szabadalmi ol-» talomból eredő jogok — a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével — átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. (2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szerződésen alapuló jogutódlásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a jogutódlást a szabadalmi lajstromba bejegyezték.' Közös szabadalmi igény és közös szabadalom 16. §. (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, mindegyik szabadalmastárs csak a saját hányadával rendelkezik. Elidegenítés esetén a többi szabadalmastársat elővásárlási jog illeti meg. (2) A találmányt mindegyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, de köteles társainak részesedési hányaduk arányában megfelelő díjat fizetni. (3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint bírói ítélet pótolhatja [Ptk 5. § (3) bek.]. (4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond (31. §), hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed. (5) A szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében mindegyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a reá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti. (6) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös szabar dalmi igényre is.