Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 20. szám

'376 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám III. FEJEZET Hasznosítási szerződés A hasznosítási szerződés megkötése 17. §. (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. (2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a hasznosítási szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha a szerződést a szabadalmi lajstromra bejegyezték. A felek jogai és kötelezettségei 18. §. (1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást megakadályozza, vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. (2) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. A hasznosítási szerződés azonban csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos hasznosítási jogot. (3) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak. (4) Az engedélyt a hasznosító harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, ha ezt á szabadalmas kifejezetten megengedte. (5) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik. A hasznosítási szerződés megszűnése 19. §. (1) A hasznosítási szerződés a benne megállapított idő elteltével, vagy a meghatározott körülmények bekövetkeztével a jövőre vonatkozóan megszűnik. (2) Ha a szabadalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a hasznosító a fizetett díjnak csak azt a részét követelheti vissza, amelyet a találmány hasznosításából származó hasznos eredmény nem fedezett. A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya 20. §. (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. (2) A hasznosítási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. IV. FEJEZET Szabadalmi kényszerengedély, igénybevétel Kényszerengedély a találmány hasznosításának elmulasztása miatt 21. §. Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve — ha ez hoszszabb — a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, belföldi vállalatnak — kérelmére — kényszerengedélyt kell adni, kivéve ha a szabadalmas mulasztását igazolja. Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt 22. §. Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges terjedelemben a gátló szabadalomra kényszerengedélyt kell adni. Közös szabályok a kényszerengedélyre 23. §. (1) Aki kényszerengedélyt kér igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy aj a szabadalmas megfelelő feltételek mellett sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá hogy b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja. (2) A kényszerengedély — lemondás vagy viszszavonás esetét kivéve — a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn, s korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély nem lehet kizárólagos. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. (3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. (4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvé-