Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 20. szám

374 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám Gyakorlati alkalmazhatóság 5. §. A gyakorlatban alkalmazható a megoldás, ha azonos eredménnyel ismételten megvalósítható. Szabadalmi oltalom 6. §. (1) A bejelentő a találmányra szabadalmi oltalmat nyer, ha a találmány a) az elsőbbségi időpontban (43. §) kielégíti a törvény 1—5. §-ában meghatározott követelményeket, és a (3) bekezdés szerint a szabadalmi oltalomból nincs kizárva, b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott alaki feltételeknek. (2) A növény- és állatfajta és az azt eredményező eljárás akkor szabadalmazható, ha a növény- és állatfajta új, egynemű és viszonylag állandó (67. §). (3) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a) tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy — a (2) bekezdés esetét kivéve — emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék; az ezek előállítására szolgáló eljárás azonban szabadalmazható, b) hasznosítása jogszabályba, vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék, kivéve ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza, c) tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik; amennyiben az egyezés részleges, 'a szabadalmat csak megfelelő korlátozással lehet megadni. II. FEJEZET A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek A feltaláló személyhez fűződő jogai 7. §. (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben feltalálóként szerepel. (2) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt § minőségében feltüntessék. (3) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát megsérti. (4) A találmányt a bejelentési eljárás rendjén történő közzététel előtt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A szabadalmi igény 8. §. (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. (2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy egyéb hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt az Országos Találmányi Hivatalhoz korábbi elsőbbséggel jelentette be. (3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha többen egymástól függetlenül alkották a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be az Országos Találmányi Hivatalhoz. Szolgálati találmány 9. §. (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. (2) A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat (a továbbiakban: munkáltató) illeti meg< Ha a munkáltató sem a szabadalomra, sem a találmányra nem tart igényt, hozzájárulása esetén a találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezhet. (3) A találmány szolgálati jellegével kapcsolatos viták bírói útra tartoznak. (4) A szolgálati találmány feltalálóját díjazás illeti meg, amelyről külön jogszabály rendelkezik: A szabadalmi oltalom keletkezése 10. §. (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya viszszahat a bejelentés napjára. (2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes.1 Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a talál-; mányra szabadalmat kap,