Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 4. szám

80 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám. (2) A helyiség (telek) ideiglenes jellegű kiuta­lása esetében a használati jog a kiutaló határozat­ban előírt időpontban, illetőleg feltétel bekövet­keztével — ha az elhelyező hatóság a határidőt nem hosszabbította meg vagy a feltételt nem mó­dosította — megszűnik és a használó közületi szerv a helyiséget (telket) a saját költségén — min­den kártalanítási igény kizárásával — köteles ki­üríteni. E kötelezettség teljesítését és végrehaj­tását szükség esetén az elhelyező hatóság ren­deli el. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a használó közületi szerv a részére felesleges helyiséget (telket) vagy annak egy részét az elhelyező hatóság engedélyé­vel más közleti szervnek ideiglenes jelleggel bérbe- (albérletbe-) adta. A kártalanítás szabályai R, 9. §. (1) A helyiséget (telket) jogszerűen használó szervet vagy magánszemélyt (a továbbiakban együtt: kártalanításra jogosult) az indokolt szük­ségletét meg nem haladó helyiség (telek) egészének vagy egy részének igénybevétele esetén kártalaní­tás illeti meg. (2) A jogszerűen használó közületi szervet az in­dokolt szükségletét meghaladó helyiség (telek) egészének vagy egy részének igénybevétele esetén is megilleti a kártalanítás, ha a) a helyiséget (telket) a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén — állami szerv esetében 1968. január 1. napja után — maga léte­sítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vá­sárlás útján; b) a helyiséget (telket) e rendelet hatálybalépése •— állami, illetőleg szövetkezeti szerv által hasz­nált, állami tulajdonban álló telek esetében 1988. január 1. napja — után vette használatba; c) a közületi elhelyezési eljárás megindulása előtt a helyiséget (telket) az elhelyező hatóságnak önként felajánlotta, illetőleg annak a 4. § (1) és (2) bekezdésében említett egyéb módon történő hasz­nosításában más közületi szervvel megállapodott. (3) Ha a kiutalt helyiségnek (teleknek) nem veit jogszerű használója, vagy a jogszerű használó nem a helyiség (telek) egészéért kapott kártalanítást, az igénylő közületi szerv a kártalanítási kötelezett­ség nélkül kiutalt helyiségért (telekért), illetőleg helyiségrészért (telekrészért) egyszeri igénybevé­teli díjat köteles fizetni. Mentes a közületi szerv az igénybevételi díj fizetésének kötelezettsége alól, ha kisajátítás, vásárlás vagy csere útján a helyi­séget (telket) magában foglaló ingatlan tulajdön­(kezelői) jogát is megszerzi. (4) Ha a jogszerűen használó közületi szerv fel­adatát — megszűnés, átszervezés, vagy egyéb ok folytán — egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, ennek az átvett feladat ellátása cél­jára használt helyiség (telek) használati jogának megszerzéséért kártalanítást, illetőleg igénybevé­teli díjat nem kell fizetnie. (5) A helyiség (telek) ideiglenes jellegű igény­bevétele esetében a használati jog elvétele fejében kártalanítás, ideiglenes jellegű kiutalása esetében pedig igénybevételi díj nem állapítható meg. R. 10. §. (1) A kártalanítás az igénylő közületi szervet terheli. A kártalanítás — a kártalanításra jogosult választása szerint — cserehelyiséggel (cseretelek- , kel), pénzben vagy mindkettővel történhet. A kár­talanítás módját, mértékét és határnapját — jog­szabályban megállapított keretek között — első­sorban a felek egyezsége határozza meg; a vitás kérdésekben az elhelyező hatóság dönt. (2) A kártalanítás mértékét — a (3) bekezdésben említett eset kivételével — az igénybevett helyi­ség (telek) nagysága, fekvése, műszaki állapota és felszereltsége alapján kell megállapítani. (3) Ha a kártalanításra jogosult lakás vagy lakás céljára használt helyiség igénybevétele esetében kártalanításként cserelakást kér, a felajánlott cse­relakás megfelelőségét a kártalanításra jogosult ál­tal használt és a felajánlott lakás helyiségei szá­mának, alapterületének, fekvésének, műszaki álla-< potának, felszereltségének, a használat jogcímének, a jogos lakásigény mértékének, valamint annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a használat az egész lakásra vagy egy részére ter­jedt-e ki. A kártalanításra jogosult, ha az igény­bevett lakás a jogos lakásigényét nem elégíti ki, csak azonos szobaszámú, ha pedig az igénybevett lakás a jogos lakásigényét meghaladja, csak a jo­gos lakásigényének megfelelő szobaszámú lakásra tarthat igényt. Vhr. 10. §. (1) Ha a kártalanításra jogosult kár­talanításként cserehelyiséget (cseretelket) kér, ré­szére olyan cserehelyiséget (cseretelket) kell biz­tosítani (létesíteni), amely az elhelyező hatóság megítélése szerint az igénybe vett helyiségben (telken) végzett tevékenysúg hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas. Ennek során az esetleg jogszerűen fennálló albérleti jogviszonyt is figyelembe kell venni. (2) Abban a kérdésben, hogy a cserehelyiség a tevékenyság folytatására alkalmas-e, az elhelyező hatóságnak a lakosság ellátását szolgáló üzlet- vagy műhelyhelyiség esetében ki kell kérnie a tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi, illetőleg ipari szakigazgatási szervének, továbbá magánkereskedő és kisiparos esetében az illetékes érdekképviseleti szervnek a véleményét is. (3) Az igénylő közületi szerv köteles a részére kiutalt helyiség (telek) elfoglalása előtt a csere-

Next

/
Thumbnails
Contents