Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 4. szám
4. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 81 helyiséget (cseretelket) — az igénybe vett helyiség (telek) felszereltségének figyelembevételével — rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni. Ha az ehhez szükséges munkálatok határidőre történő elvégzésére az igénylő közületi szervvel kötött megállapodásban a kártalanításra jogosult vállal kötelezettséget,-az igénylő közületi szervet a költségek viselésére, a kártalanításra jogosultat pedig a munkálatok elvégzésére és a helyiségnek (teleknek) a vállalt határidőre történő kiürítésére kell kötelezni. (4) Az igénylő közületi szerv köteles a kártalanításra jogosultnak pénzben megtéríteni az igénybevétel következtében igazoltan felmerült (pl. költözködési) költségeit, esetleges zöldkárát, az igénybe vett helyiséghez (telekhez) fűződő egyéb (pl. bérbeszámítási) jogainak ellenértékét, továbbá az igénybe vett helyiség (telek) és az azonos minőségű cserehelyiség (cseretelek) bére közötti, legfeljebb öt évi különbözetet. (5) Ha a kártalanításra jogosult részére biztosított cserehelyiség nagyságára, fekvésére, állapotára, felszereltségére tekintettel kisebb vagy nagyobb értékű, mint amilyenre a kártalanításra jogosult a kártalanítás során igényt tarthat, — az igénylő közületi szerv és a kártalanításra jogosult eltérő egyezségének hiányában — az igénybe vett és a kártalanításként adott cserehelyiség értékkülönbözetét — állami költségvetési szervek közötti áíadác-átvétel esetének kivételével — pénzben meg kell téríteni. Vhr. 11. §. (1) Ha a kártalanításra jogosult cserehelyiségre (cseretelekre) nem tart igényt, részére az igénybe vett helyiségért (telekért) — ideiglenes jellegű igénybevétel esetének kivételével — pénzbeli kártalanítást kell adni, feltéve, hogy a helyiséget (telket) kiürítve bocsátja az elhelyező hatóság rendelkezésére. (2) A pénzbeli kártalanítás mértéke a teljes alapterület után a) nem lakás céljára használt helyiség esetében m2-enként a 3000 Ft-ot, vagy ha a kártalanításra jogosult által a helyiséggel kapcsolatban — állami szerv esetében 1968. január 1. napja után — a saját költségén végzett ráfordítás (beruházás, felújítás) értéke ezt meghaladja, a ráfordítás összesét b) telek esetében pedig az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló jogszabály szerint hasonló telek után fizetendő igénybevételi díj mértékét nem haladhatja meg. (3) Az igénybevételi díj mértékét is a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani. Az igénybevételi díj megfizetése legkésőbb a helyiség (telek) elfoglalására megállapított határnapon válik esedékessé. Vhr. 12. §. (1) A kártalanításra jogosult — ideiglenes jellegű használat esetében a bérlő (albérlő) — a helyiségben (telken) általa végzett és az igénylő — használó — közületi szerv által is hasznosítható ráfordítás (beruházás, felújítás) ellenértékét csak akkor és olyan mértékben igényelheti, ha az részére más címen nem térül meg. A térítés összegét az összes körülmény (a ráfordítás összege, avulása, hasznosíthatósága stb.) figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított összeggel az igénybevételi díj összegét csökkenteni kell. (2) A ráfordítás ellenértéke nem téríthető meg, ha a ráfordítást az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével végezték. Ha az eredeti állapotot azért nem állították helyre, mert a helyiséget (telket) az igénylő közületi szerv az átalakított állapotban kívánja használatba venni, az említett kötelezettség az új használót terheli. Vhr. 13. §. (1) A kártalanításra jogosult részére szükséges cserelakásról az igénylő közületi szerv — a lakáspótlási kötelezettségének teljesítése útján létesített lakás felhasználásával vagy más lakás biztosításával — köteles gondoskodni. (2) Ha a kártalanításra jogosult cserelakásra nem tart igényt, részére az igénybe vett lakásért pénzbeli kártalanítás a következő feltételek szerint adható: a) ha a kártalanításra jogosult a lakáspótlást nem vállalja, vagy lakáspótlásra nincs szükség, részére kártalanításként az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által a lakások bérleti jogának az állami (tanácsi) ingatlanközvetítő szervek útján történő megvásárlására megállapított irányárnak megfelelő összeg fizethető. A kártalanítás alapja az igénybe vett és a kártalanításra jogosult által kiüríteni vállalt szobák száma és a lakás felszereltsége. Meg kell továbbá téríteni minden olyan költséget, amelyre a kártalanításra jogosult a 10. § (4) bekezdése alapján igényt tarthat; b) ha a kártalanításra jogosult a lakáspótlást új lakás (társasházi öröklakás, sorház, családiház, toldaléképület) építése útján vállalta, vagy OTP öröklakás építésben vesz részt, részére az igénybe vett lakás szobaszámának és felszereltségének megfelelő- állami bérlakás építési költségnormája 25%-áig, lakásszövetkezeti lakásépítésben való részvétel esetében pedig a kedvezményes lakásár 15%-áig terjedő összeg fizethető. Ez az összeg a 10. §. (3) és (4) bekezdésében meghatározott címeken nem növelhető. Ha a kártalanításra jogosult a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, őt csak az aj pont szerinti összeg illeti meg. (3) Az igénylő közületi szerv a kártalanításra jogosult részére a (2) bekezdés b) pontja alapján járó pénzbeli kártalanítást az Országos Takarékpénztárhoz köteles befizetni. Az OTP a befizetett összeget csak a kártalanításra jogosult lakásépítése céljára számolhatja el.
