Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 2. szám

2. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39 Vegyes rendelkezések Az Orszcgos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium 100/1960. OT—PM számú együttes közleménye a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beruházás jeliegű építési-szerelési munkák pénzügyi fedezeténeíí igazolásáról A 2/1963. (IX. 19.) OT—PM számú együttes rendelet 2. § (6) bekezdése alapján a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beruházás jellegű építési-szerelési munkákra vonatkozóan a pénzintézet, valamint a tanács VB tervezési és pénzügyi szakigazgatási szervénél; feladataival kapcsolatban az alábbiakat közöljük: 1. Az 500.090 Ft összeghatárt meghaladó építési-szerelési szerződés megkötése előtt a vállalkozó a tanács VB pénzügyi szakigazgatási szervétől igazolást köteles kémi a pénzügyi fedezet biztosítására vonatkozóan, a pénzügyi szakigazgatási szerv pedig köteles a pénzintézet erre vonatkozó igazolását (a továbbiakban: fedezetigazolás) szolgáltatni. A fedezetigazolást a fejlesztési alap betétszámlát, illetve a lakásberuházási betétszámlát vezető pénzintézet (továbbiakban: pénzintézet) adja ki. 2. A fedezetigazolási kérelmek elbírálása érdekében a tanács VB tervezési és pénzügyi szakigazgatási szerve a tanácsi fejlesztési alap középtávú és éves bevételi tervét, a tervezési szakigazgatási szerv pedig az egyedi nagyberuházások és célcsoportos beruházások tervét a tanácsülést követő 15 napon belül köteles a fejlesztési alap betétszámlát vezető pénzintézetnek megküldeni. 3. A pénzintézet a 2. pontban foglaltak figyelembevételével fedezetigazolást akkor ad, ha a) az egyedi nagyberuházások és célcsoportos beruházások esetében az állami beruházásokra a jogszabályokban és a bankszámlaszerződésben meghatározott folyósítási feltételek fennállanak, vagyis — ha a tanács végrehajtó bizottságának tervezési és pénzügyi szakigazgatási szerve a pénzintézettel a 4/1957. (XII. 22.) PM—CT számú együttes rendelet 20. §-ában foglaltak szerint a Tedezet rendelkezésre bocsátásának negyedéves ütemeire vonatkozó megállapodást megkötötte, továbbá — ha a tanács VB tervezési szakigazgatási szerve a jóváhagyott beruházási programot, vagy engedélyokiratot a pénzintézetnek megküldte; A megállapodás alapién átutalt, illetve elkülönítetten kezelt pénzeszközt a fejlesztési alap egyéb kiadásainak fedezetére igénybe venni nem lehet. b) az egyéb tanácsi beruházások esetében, ha a tanács Illetékes szakigazgatási szerve — a jóváhagyott engedélyokiratot a pénzintézetnek megküldte, — megállapodott a pénzintézettel a pénzügyi fedezetnek a várható műszaki teljesítéssel arányos negyedéves ütemezésében és felhatalmazta a pénzintézetet arra, hogy a megállapodásnak megfelelő összeget a tanács fejlesztési alap betétszámlájáról az „egyéb tanácsi beruházások fedezetbiztosítási számlá"-ra átvezesse; c) bankhitelből megvalósuló tanácsi beruházásoknál — — ha a hitelszerződést megkötötték. 4. A fedezetet legkésőbb a tárgynegyedév 5. napjáig előre kell elkülöníteni. 5. A pénzintézet a fedezetigazolás kiadásáról, vagy megtagadásáról az erre vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított 15. napon belül nyilatkozik. A pénzintézet megtagadja a fedezetigazolás kiadását, ha megállapítja, hogy a tanács — figyelembe véve a már kiadott fedezetigazolásokat is — pénzügyi lehetőségeit meghaladóan kér fedezetigazolást. 6. A tanács VB pénzügyi szakigazgatási szervének feladata a fejlesztési alap betészámla és a lakásberuházási betétszámla fizetőképességének biztosítása. A pénzügyi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni arról, hogy egyrészt a megállapodások szerinti pénzösszeg a negyedéves esedékesség időpontjában, másrészt a tényleges szükségletnek megfelelő fedezet a fizetés esedékességekor a betétszámlán rendelkezésre álljon. A pénzintézet a fedezetigazolás kiadását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy amennyiben a betétszámlán nem áíl rendelkezésre a megfelelő fedezet, a fedezetlenül folyósított tartozást a tanács költségvetési számlájáról [a 109/1968. (P. K. 4.) PM. sz. utasítás 25. § (4) bekezdésében, meghatározott számla] lehívhatja. 7. Ha a tanács a bankszámlaszerződésben vállalta a szerződések bejelentését, a pénzintézetnek a szerződés előjegyzésére vonatkozó értesítésében szereplő vállalati összeget kell a korábban kiadott fedezetigazolásban közölt összeggel szemben érvényesnek tekinteni. Ezért — a pénzügyi fedezet kétszeres lekötésének elkerülése érdekében — a szerződés bejelentésekor a pénzintézet a fedezetigazolást egyidejűleg törli. 8. Jelen közleményben foglaltakat az 1989. január 1.' után megkötendő szerződésekre, a folyamatban levő építési-szerelési munkák közül pedig azokra kell alkalmazni, amelyek a szerződés szerint 1969. április 30-a után fejeződnek be. A Magyar Nemzeti Bank 414/1963. MNB számú tájékoztatója hitelpolitikai irányelvekről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány jóváhagyta az 1969. január 1-től érvényesítendő hiteipolitikai irányelveket. A Kormány a Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek részére olyan szelektív hiteipolitika folyta-; tását írjn elő, amely elősegíti — a gazdasági reform további kibontakozását, — a népgazdaság egyensúlyi állapotának fenntartását^ — a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. A hitelezési gyakorlat erősítse a szelektivitást, gyorsítsa a hitelek megtérülését, fokozza a hitelből finanszírozott beruházások gazdaságossági követelményét, fékezze a készletek felesleges felhalmozódását. I. Beruházási hitelek A beruházások hatékonyságának és a befektetések gyorsab'o megtérülésének ösztönzése érdekében beruházási hitelt általában csak gyorsan megtérülő beruházásokra,' hosszúlejáratú beruházási hitelt pedig csak preferált területeken, hatékony és jövedelmező beruházásokra lehet nyújtani. Beruházási hitel csak a saját források kiegészítésére szolgál az esetben, ha a gazdálkodó szervek biztosították állandó forgóeszköz-növekményük, illetve szükséges beruházásaik és egyéb kötelezettségük finanszírozását. Beruházási hitellel lehet támogatni több gazdálkodó szerv közös beruházásait, amennyiben azok előmozdítják! a pénzeszközök koncentráltabb felhasználását, a gazdaság gos üzemnagyságok kialakítását. Nem nyújtható sem közép-, sem hosszúlejáratú beruhá-í zási hitel — kivéve, ha a beruházás javítja a konvertibilis devizahelyzetet vagy ha a beruházás külföldi hitel-í bői lehetséges — a szénbányászatnak, a vasúti közieket désnek, postai hírközlésnek (Crossbar konstrukciót ki-' véve) és a ruhaipari vállalatoknak és szövetkezeteknek! (kivéve a finomkonfekciót gyártó vállalatokat és szövet-* kezeteket). A konvertibilis devizát is igénylő hitelkérelmek elbírá-, lásánál a bankok vizsgálják a folyamatos üzemeltetés de-] vizaigényét és a termékek várható devizahozamát. Az amortizáció naptári éven belüli megelőlegezésére « rövidlejáratú hitelezés kamatfeltételei szerint lehet hitelt folyósítani.