Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 2. szám

40 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. .szám. A beruházási hitelek lejáratát a folyósítás (első részfolyósítás) napjától kell számítani. . A középlejáratú hitelek lejárata maximálisan 36 hónap A hosszúlejáratú beruházási hitelek kormány által előirt korlátozása következtében, meghatározott célokra és tevékenységi körökre a hosszúlejáratú hitelnyújtás már önmagában előnyben részesítés. Preferenciát jelent a kedyezőbb kamatfeltétel, illetve lejárati idő. Hosszúlejáratú beruházási hiteleket a bankok csak preferált célokra nyújtanak. Általában olyan gazdálkodó 6zerv kaphat hosszúlejáratú beruházási hitelt, amelynek beruházásai a befektetés minden 100 forintja után legalább 7 forint vagy ennél magasabb nyereséget biztosítanak a beruházással létrehozott termelőkapacitás működésbe lépése után, A javító-szolgáltató gazdálkodó szeryek esetében a minimum követelmény 5 forint. A hosszúlejáratú hitelek az alant megjelölt lejáratokkal a következő célokra nyújthatók: Maximálisan 10 éves lejárattal engedélyezhetők hitelek azokra a beruházásokra, amelyek a) az ipar arányos területi fejlesztését célozzák és a kijelölt területeken valósulnak meg, elősegítik b) a gáz és olaj felhasználás növelését; c) a lakossági javítás-szolgáltatás és a sütőipar fejlesztését; d) az ellátatlan területekre tervezett kereskedelmi létesítmények megvalósítását; e) a faiazóanyag- és adalékanyag-gyártást, ideértve a korszerű építőanyagok felhasználását elősegítő fejlesztést; f) a mezőgazdasági termékek tárolására alkalmas hűtőtároló*, manipulálok létesítését; g) a kereskedelmi vállalatok raktárépítését (TEK vállalatok kivételével); h) a vállalaton belüli anyagmozgatás gépesítését; i) a csomagolás gépesítését; j) a közhasználatú személyszállítás eszközbővítését; k) a vállalati formában működő kutató intézetek beszerzéseit. Az a—e) pontban megjelölt beruházásokra preferált kamattal (6%), az f—k) pontban megjelölt beruházásokra pedig alapkamattal (7%) nyújtható hitel. Maximálisan 12 éves lejárat és 6% katmatláb alapulvételével engedélyezhető hitel azokra a beruházásokra, amelyei; — a beruházás megvalósításával és a folyamatos üzemeltetéssel járó importigényük figyelembevételével is — többletbevételt eredményeznek konvertibilis devizában, amennyiben a beruházó a többlet-deviza megszerzésére (importmegtakarításra) kötelezettséget vállal és állami .Visszatérítést nem, vagy csali átmenetileg igényel. Nyereséghozamtól eltekintenek a bankok olyan beruházásoknál, amelyek életbiztonsági szempontból halaszthatatlanok vagy amelyek a szociális ellátás tervezési normatívárnál, illetve hatósági előírásoknál lényegesen alacsonyabb tényleges körülmények felszámolását célozzák, munkás-jóléti intézmények létesítését, továbbá az üzemek környékének levegőtisztítását, szennyvíztisztítását szolgálják. E hitelek kamatlába 6%, lejárata pedig 8 év. Amennyiben a beruházást külföldi hitel finanszírozza, a kölcsön törlesztési idejének megállapításánál a külföldi kölcsön lejáratát figyelembe kell venni. Létszám-emelkedéssel járó kapacitásbővítésekre budapesti vagy pestkörnyéki vállalatoknak nem nyújtható beruházási hitel, kivéve ha az a fizetési mérleg javítását továbbá a jobb lakossági ellátást célzó gyártó, kereskedelmi, szolgáltatási és helyi közlekedési beruházásokat szolgálja. Mezőgazdasági beruházások hitelezése ' A mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő beruházálokra (állami gazdaságoknak, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, a mezőgazdasági szakszövetkezeteknek és a vízgazdálkodási társulatok közös tevékenységére) folyósítható — középlejáratú hitelek lejárata maximálisan 48 hónap, — hosszúlejáratú hitelek lejárata 5—15 év. A lejáratot a kölcsön folyósításának, illetve a kölcsön első részfolyósításának időpontjától kell számítani. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelezésénél egységes nyereségminimum megállapítására nem keiül sor, azonban olyan hitelezési gyakorlatot kell folytatni, amely előnyben részesíti a mezőgazdaságban is a gazdaságosabb, gyorsabban megtérülő beruházásokat és a sajáterő maximális felhasználását követeli meg. A folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezésére nyújtott hiteleket követően, elsősorban a termékek tárolását biztosító tárolók (hűtők) építésére, valamint a nagyüzemi hústermelés növelése érdekében új, korszerű szarvasmarha és sertés férőhelyek létesítésére, a meglevő férőhelyek korszerűsítésére lehet hitelt biztosítani. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági (melléküzemi) beruházásait az adott népgazdasági ág általános feltételeinek megfelelően kell hitelezni. A tanácsi fejlesztési alap megelőlegezése A tanácsok fejlesztési alapjának megelőlegezésére középlejáratú és hosszúlejáratú hitel nyújtható a meghatározott kereten belül. A tanácsok a hitelt csak a fejlesztési alap helyi bevételeinek megelőzésére vehetik igénybe. A középlejáratú hitel lejárata maximálisan 36 hónap. A hosszúlejáratú hitel lejárata maximálisan 10 év. E hitel az alábbi célokra nyújtható: a) vízellátás (törpevízművek is) és csatornázás, b) beépítésre szánt telkek előközművesítése (ennek keretében vízellátás, csatornázás, úthálózat-kiépítés, energiaellátás stb.) figyelemmel az ipartelepítési célokra is, c) víkendtelkek céljaira történő parcellázás. Ilyen hiteleket a tanácsok és az érdekelt vállalatok közösen is felvehetnek. A bankok elsősorban a közös (koordinált) közművesítési beruházások hosszúlejáratú hiteligényeit elégítik ki. Ha a kérelem nem rubel-elszámolású viszonylatra szóló devizát igényel, azt a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok részére jóváhagyott devizakeret terhére kell biztosítani. A beruházási hitel lejáratát a folyósítás (első részfolyósítás) napjától kell számítani. II. A termelés, szolgáltatás és forgalom közép- és rövidlejáratú forgóeszközhitelei A bankok a forgóeszközhitelek nyújtásával — előmozdítják a termelők árukínálatának javítását, a piaci igényeknek megfelelő, keresett áruk termelését, értékesítését, kereskedelmi forgalmazását, konvertibilis devizát eredményező exporttermelés növelését, a lakossági szolgáltató tevékenység fokozását, — korlátozzák viszont a készletek felesleges növekedését, a nem, vagy nehezen értékesíthető termékek gyártását, a túlzott beszerzési törekvéseket. A gazdálkodó szerveknek forgóeszközeik állandó jellegű növekedését — továbbá felesleges készleteiket is — fejlesztési alapjukból kell finanszírozniok. Indokolt esetben a forgóalap (saját alap) megelőlegezésére középlejáratú hitel nyújtható. Középlejáratú forgóalaphitel A középlejáratú forgóalaphitelek lejáratai Jellegüktől függően differenciáltak: — a középlejáratú beruházási hitelhez kapcsolódó forgóalaphitel lejárata maximálisan 36 hónap, — a hosszúlejáratú beruházási hitelekhez kapcsolódó egyidejűleg engedélyezett forgóalaphitel lejárata maximálisan 5 év, — a termelés és forgalom növekedésének tartós eszközszükségletére nyújtott forgóalaphitel lejárata maximálisan 36 hónap.