Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 54. szám

968 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám. anyagi, szociális juttatást vagy annak mértékét a közös munkában való részvételtől teszik függővé. Sem a hivatkozott, sem pedig a népi ülnökökre vonatkozó jogszabályok [1960. évi 6. sz. tvr., 116/ 1957. (IK 15.) IM sz., a 109/1958. (IK 7.) IM számú utasítás] nem tartalmaznak kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a termelőszövetkezeti tagok népi ülnöki tevékenységgel eltöltött munkaidejét a közös munkavégzés szempontjából miként kell értékelni. Ennek folytán egyes termelőszövetkezetekben a népi ülnöki tevékenységet nem tekintik közös munkavégzés teljesítésének és az e tevékenységgel eltöltött munkanapokat, valamint az érte kapott díjazást a közös munkában töltött munkanapok számításánál figyelmen kívül hagyják. A termelőszövetkezeteknek és tagjaiknak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a bíróságok munkájában minél több < jre alkalmas termelőszövetkezeti tag vegyen részt és a megválasztott népi ülnökök az igazságszolgáltatásban tevékenyen közreműködjenek. A termelőszövetkezeti tagok népi ülnöki munkája akkor lehet zavartalan és eredményes, ha ehhez a termelőszövetkezetek is megfelelő támogatást nyújtanak. Biztosítják, hogy a népi ülnöki tevékenységet végző tagjaik a többi termelőszövetkezeti taghoz képest hátrányos helyzetbe ne kerüljenek. Ennek érdekében mindazokban az esetekben, amikor az alább felsorolt vagy az alapszabályban esetleg külön biztosított anyagi, szociális juttatáshoz való jogosultság, vagy annak mértéke meghatározott munkc teljesítéstől, illetve a közös munkában eltöltött napok számától függ, a termelőszövetkezetek a tagjaik népi ülnöki minőségben eltöltött, igazolt munkaidejét tekintsék munkában töltött időnek vagy olyan körülménynek, amikor a termelőszövetkezeti tag a jogosultság megszerzéséhez szükséges feltételeket önhibáján kívül nem teljesítette. 1. Ilyen jogosultság: a) a betegség vagy szülés címén járó jövedelempótló készpénzsegély [Tv. 64. § (2) bek., Vhr. 143. §, Vhr. 144. §], amely a Vhr. 152. §-ának (2) bekezdése alapján megállapított alapszabályi rendelkezés szerint a munkavégzési kötelezettségüket önhibájukon kívül nem teljesítő termelőszövetkezeti tagokat is megilleti; b) a fizetett szabadság [Tv. 62. § (2) bek.], amely az R. 96. §-ának (2) bekezdése szerint az R. 95. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimális munkateljesítmény esetén az alapszabályban meghatározott feltételekkel és mértékben biztosítható; c) a háztáji föld juttatása (Tv. 72. §), amelyből a Vhr. 180. §-ának (1) bekezdése értelmében csak az zárható ki, aki a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget önhibájából nem teljesítette. 2. A termelőszövetkezeti tag népi ülnöki tevékenységével töltött ideje a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 6/1966. (XII. 24.) SZOT sz. szabályzat 33. § (3) bek. f) pontja, b) a családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott és a 7/1967. (X. 22.) SZOT számú szabályzattal módosított 2/1968. (VI. 1.) SZOT számú szabályzat 28. § (3) bek. f) pontja, valamint c) a termelőszövetkezeti tagok gyermekgondozási segélyéről szóló 1/1967. (II. 26.) FM sz. rendelet 1. § (1) bek. e) pontja alá eső díjazott szabadságon töltött időnek minősül. Ezért a nyugdíjra, a családi pótlékra és a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítása szempontjából a népi ülnöki tevékenységgel eltöltött időt úgy kell tekinteni, mintha a tag ezt az időt a közös munkában töltötte volna. A termelőszövetkezeti tag népi ülnökökkel kapcsolatos problémák csökkentése céljából célszerű annak az egyébként fennálló helyes gyakorlatnak a fokozott alkalmazása, hogy a bíróságok a termelőszövetkezeti tag népi ülnököket az év olyan időszakában foglalkoztatják, amely a mezőgazdasági munkák idényjellegére tekintettel legkevésbé befolyásolja a termelőszövetkezeti tagnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetben végzett munkáját. A Magyar Nemzeti Bank 6/1969. MNB számú körlevele az 1989. decemberi munkabérfizetési napokról Az év végére eső heti pihenőnapok áthelyezésére való tekintettel a 39/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Bank — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a munkabérfizetési napokat a következőképpen határozza meg: 1. Az állami és szövetkezeti gazdálkodó szerveknek az 1969. decemberében esedékes munkabéreket — a 2. pontban foglalt kivétellel — a következő napokon kell kifizetniük: a) a december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án, b) a december 24-én és 25-én esedékes béreket december 22-én, c) a december 26-án, 27-én és 28-án esedékes béreket december 23-án. 2. Nem változnak az állami és szövetkezeti építőiparban érvényes 1969. december 23-i, valamint az 1. pontban fel nem sorolt bérfizetési napok. Magyar Nemzeti Bank