Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 25. szám

658 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám. zetekről szóló 1967. évi III. törvény és ennek végrehajtására kiadott 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 52 §-a, 54. §-ának (1) bekezdése és 59. §-ának (1) bekezdése, valamint az utóbb említetteket végrehajtó 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 77. § (1) bekezdésének a) és b) pontja egységes értelmezése és alkalmazása érdekében a következőket közöljük. 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzemek) építőipari részlegei, illetőleg építőipari közös vállalkozásai építési-szerelési munkát melléktevékenységként is végezhetnek, ha a termelőszövetkezet működési engedélye, illetve az állami gazdaság vagy erdőgazdaság alapító határozata szerint erre a tevékenységre jogosultak. A szövetkezeti közös vállalat illetékességi területén bármely építtető részére fő tevékenységként (fő- vagy alvállalkozásban, illetve bérmunkában) végezhet építési-szerelési munkát, ha a vállalati törzskönyvbe építőipari szövetkezeti vállalatként jegyezték be [7/1967. (X. 19.) ÉVM számú rendelet 1. § (1) bekezdésének 2/b. pontja]. 2. A mezőgazdasági nagyüzemek építőipari részlegei, illetőleg építőipari közös vállalkozásai a nagyüzem(ek) saját építési igényének kielégítésén túlmenően illetékességi területükön egymás részére, továbbá a földművesszövetkezeti szervek, a tanácsok és a lakosság részére is végezhetnek építőipari munkát, feltéve, hogy az a mezőgazdasági nagyüzem fő tevékenységének ellátását nem akadályozza [9/1967. (III. 12.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (4) bekezdése]. E rendelet alkalmazása szempontjából az alábbi szervek (szervezetek), mint építtetők részére végezhető építési-szerelési munka: a) mezőgazdasági nagyüzemek részére, ezek: mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és termelőszövetkezetek területi szövetsége, állami gazdaság és erdőgazdaság, ezek egyszerűbb gazdasági együttműködése, közös vállalkozása, szövetkezeti közös vállalata; b) földművesszövetkezeti szervek részére, ezek: az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, a SZÖVOSZ-hoz tartozó egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, ezek társulásai és szövetkezeti vállalatai, szövetségei; c) tanácsi szervek részére, ezek: bármely szintű (fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi, városi, városi kerületi és községi) tanács vb és ezek valamennyi szakigazgatási szerve (osztálya, igazgatósága, csoportja stb.), továbbá mindezek felügyelete alá tartozó szervezetek (vállalatok, irodák, költségvetési szervek és egyéb intézmények), továbbá d) lakosság részére az alábbi építési-szerelési munka: minden olyan építmény (lakó-, nyaraló- és hétvégi ház, garázs, gazdasági épület stb.) kivitelezése és egyéb építési-szerelési munka végzése, amelynek építtetője magánszemély, akkor is, ha a munkát magánszemély megbízásából állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv rendeli meg. Magánkezdeményezésű társasházak építése (OTP-hitel esetén is) lakossági építésnek számít. Nem minősül lakosság részére végzett munkának az OTP-öröklakások és a lakásszövetkezeti házak építése. A mezőgazdasági nagyüzemek építőipari melléktevékenység végzésére jogosult építőipari részlegei, illetőleg építőipari közös vállalkozásai illetékességi területükön a felsorolt építtetők építésiszerelési munkáit akár fővállalkozóként, akár állami és tanácsi építőipari vállalatok, továbbá kisipari szövetkezetek alvállalkozóiként egyaránt végezhetik. 3. A mezőgazdasági nagyüzemek építőipari részlegei, illetőleg építőipari közös vállalkozásai ennek a közleménynek 2. pontjában fel nem sorolt építtetők részére építési-szerelési munkát sem fővállalkozóként, sem alvállalkozóként, sem bérmunkában nem végezhetnek. 4. Az állami gazdaság, illetve az erdőgazdaság építőipari részlegének területi illetékessége az Állami Gazdaságok Országos Központja illetékes területi főosztályának illetékességi területére, illetve az erdőgazdaság területére, a mezőgazdasági termelőszövetkezet építőipari részlegének területi illetékessége pedig annak a járásnak a területére terjed ki, ahol a termelőszövetkezet működik. Ha a termelőszövetkezet Budapesten működik, a területi illetékességet a főváros területe határozza meg [7/1967. (X. 19.) ÉVM számú rendelet 2. §-ának (7) bekezdése]. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásának területi illetékessége a telephely szerinti megye területére terjed ki. Ha a termelőszövetkezet(ek) közös vállalkozást állami vagy erdőgazdasággal társulva közösen tart(anak) fenn, a területi illetékesség a termelőszövetkezetiek) illetékességi területére és az állami gazdaság, illetve erdőgazdaság illetékességi területére együttesen terjed ki. A szövetkezeti közös vállalat területi illetékessége — a tevékenység folytatásához szükséges törvényes feltételek megtartásával — az államigazgatási határoktól függetlenül is megállapítható. 5. A szakmai felkészültségre vonatkozó felelősség tekintetében a 7/1967. (X. 19.) ÉVM számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében, a munkahelyi vezető képesítése és szakmai gyakorlata tekintetében pedig a 9/1967. (XII. 31.) ÉVM számú rendeletben foglalt rendelkezések az irányadók. 6. A mezőgazdasági nagyüzem építőipari részlegénél, építőipari közös vállalkozásánál és a szövetkezeti közös vállalatnál az építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó rendelkezések végrehajtását az illetékes tanács végrehajtó bizottságának építésügyi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik. 7. Ennek a közleménynek megjelenésével egyidejűleg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az építőipari kivitelezési jogosultság egyes kérdéseiről szóló 63/1967. számú közleménye (megjelent az Építésügyi Értesítő 36. számábar