Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)
1968 / 20. szám
554 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. (4) Az évközi mérleget az egyeztetett könyvviteli nyilvántartások és az időszakra vonatkozó zárókimutatás alapján kell elkészíteni. Leltározás 3. §. A vállalatok a kezelésükbe, vagy tartós és ingyenes használatukba adott, illetőleg tulajdonukat képező eszközöket (aktívákat), valamint azok forrásait (passzívákat), továbbá a birtokukban levő idegen eszközöket e rendelet mellékletében meghatározott időpontban (időszakban) és módon leltározni és annak alapján leltárt készíteni kötelesek. A mellékletet a Pénzügyi Közlönyben kell közzé tenni. Értékelés 4. §• (1) Az eszközöket és azok forrásait (az aktív és passzív vagyonrészeket, valamint az alapokat) az évzáró mérlegben a rendelet mellékletében foglalt előírások szerint, az évközi mérlegben pedig könyvszerinti értékben kell értékelni. (2) A készleteket csak akkor szabad a rendelet mellékletében meghatározott áron (szűkített önköltségen) értékelni, ha azok a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltételek, szakmai előírások stb.) és eredeti rendeltetésüknek megfelelnek. Attól az időponttól kezdődően, amikor a vállalat megállapítja, hogy valamely készlet értékéből vagy használhatóságából vesztett, az ilyen készletet a teljesértékű készletek előírásszerű árának (szűkített önköltségének) megfelelő hányadában (csökkentett áron, csökkentett szűkített önköltségen) kell értékelni. (3) Ha a vállalat az állóeszközök vagy készletek egy részét kiselejtezte, de a kiselejtezett eszközök bármely okból a mérlegkészítés időpontjában még a vállalat kezelésében, illetőleg tulajdonában vannak, azokat a mérlegben hulladék-, illetve haszonanyagáron kell szerepeltetni. Ugyanez vonatkozik az állóeszközök selejtezésénél visszamaradó bontási anyagokra isA mérleg bizonylati alátámasztása 5. §. (1) Az évzáró mérleg bizonylatai a leltározás során helyesbített analitikus nyilvántartásokkal számszerűen egyező főkönyvi számlák, illetve az azok alapján készített zárókimutatás. (2) Az évzáró mérleg bizonylati alátámasztásaként, az előző bekezdésben foglaltakon kívül, legalább a következőket kell megőrizni: a) leltározási szabályzat és leltározási ütemterv, b) a leltározás szabályszerű végrehajtását igazoló bizonylatok (leltárfelvételi jegyek, ívek és összesítők), c) a leltározás ellenőrzése során készített feljegyzések, d) a befejezetlen termelésről, úton levő árukról stb. felvett leltárak, e) az adósok és hitelezők, valamint munkavállalói tartozások egyeztetett és tisztázott, az év végi fordulónappal készített leltára (a tartozásokat és követeléseket vállalatonként, illetve névszerint tartalmazó kivonata), j) az értékelésnél használt árdokumentációk, g) az átmenő aktívák és passzívák értékének meghatározását tartalmazó bizonylatok (számítások), h) az állóeszközök alapja és a használatba vett állóeszközök nettó értéke közötti különbözet részletezését tartalmazó kimutatás. A mérleg megállapítása 6. §. (1) Az állami és szövetkezeti vállalatok mérlegét az igazgató, a szövetkezetek és az önálló hegyközségek mérlegét a köz- (küldött) gyűlés, a vízgazdálkodási társulatok mérlegét a taggyűlés állapítja meg. (2) Az évzáró mérleg szabályszerűségét és az éves pénzügyi (gazdasági) eredmény forintösszegének helyességét az igazgató (elnök, a szövetkezeti szerv vezetője) és a vállalat számviteli rendjéért felelős vezető (gazdasági igazgató, igazgató-főkönyvelő, főkönyvelő) aláírásukkal igazolják. (3) A mérleget a felülvizsgálatban résztvett szakértőnek is alá kell írnia. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek mérlegét a szövetkezet ellenőrző bizottsága köteles záradékolni. (4) A vállalati gazdálkodás éves pénzügyi (gazdasági) eredményéből csak a szabályszerűen elkészített és a vállalat igazgatója (szövetkezeteknél a közgyűlés, küldött gyűlés, vízgazdálkodási társulatoknál a taggyűlés) által megállapított mérleg alapján szabad alapokat képezni. A mérleg ellenőrzése 7. §• (1) A megállapított évzáró mérleget, a hozzá kapcsolódó eredménykimutatást, leltárakat (leltári bizonylatokat) és egyéb kimutatásokat a pénzügyi revízióra illetékes szerv — a mérlegmegállapítás időpontjától függetlenül — a mérlegvalódiság szempontjából megvizsgálja. (2) Ha a pénzügyi revízióra illetékes szerv a vizsgálat eredményeképpen az évzáró mérleget vagy az eredménykimutatást nem tartja szabályszerűnek, a vállalatot államigazgatási eljárás keretében határozattal felhívja, hogy a szükséges helyesbítéseket végezze el.