Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 17. szám

492 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám. kötött szerződésekre csak a felek megállapodása esetén terjed ki. Ilyen megállapodás nélkül e szerződésekre a Polgári Törvénykönyv XXXIV. fejezetének szabályai az irányadók [44/1967. (XI. 5.) Korm. számú rendelet 36. § (2) bekezdése]. (4) A felek erre irányuló megállapodása esetében az Alapfeltételek rendelkezései a roncskiemelési munkára kötött szerződésekre is vonatkoznak. 3- §. Azokban a kérdésekben, amelyeket az Alapfeltételek nem szabályoznak, a vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. számú rendeletet, valamint a Polgári Törvénykönyv XXXV. fejezetét és általános rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. §. (1) Ez a rendelet 1968. január hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépése az 1967. december hó 31. napjáig megkötött szerződéseket nem érinti; rendelkezéseit a hatálybalépése és kihirdetése között megkötött, de még nem teljesített szerződésekre is alkalmazni kell. (2) A felek megállapodhatnak abban, hogy az 1967. december hó 31. napja előtt kötött, de még nem teljesített szerződésekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Kifizetett pénzt visszakövetelni vagy határozat megváltoztatását kérni e rendelet alapján nem lehet. (4) A 2/1963. (VI. 30.) ÉM számú rendelettel közzétett Építőipari Kivitelezési Szabályzat általános rendelkezései (Általános Feltételek) hatályukat vesztik. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter Melléklet az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM számú rendelethez AZ ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS ALAPFELTÉTELEI I. ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §• (1) Az építési szerződés alapfeltételeinek (a továbbiakban: Alapfeltételek) alkalmazása szempontjából: a) az építési szerződés olyan vállalkozási kötelem, amelynek alapján a vállalkozó (a kivitelező, a generálkivitelező, az alvállalkozó) köteles építési-szerelési munkával elérhető eredményt szolgáltatni — a megrendelő (az építtető, alvállalkozás esetében pedig a generálkivitelező) köteles a szolgáltatást átvenni és a díjat megfizetni; b) építési-szerelési munka: minden olyan tevékenység, amelynek közvetlen célja új épület, műtárgy és más építmény létrehozása, a meglevőnek lebontása, újjáépítése, bővítése, illetve terjedelmének (kapacitásának) növelése, átalakítása (korszerűsítése), áthelyezése, fenntartása, tatarozása és javítása. (2) Ha az Alapfeltételek másként nem rendelkeznek, alvállalkozás esetében megrendelőn a generálkivitelezőt, vállalkozón pedig az alvállalkozót kell érteni. H. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 2- §• A szerződés megkötésének általános szabályai (1) Az építési szerződés annak a felek által történt aláírásával, illetve az ajánlat (szerződéstervezet) elfogadásával, vagy a megrendelés igazolásával jön létre. (2) A szerződés abban az időpontban jön létre; amikor a felek a szerződés-tervezetet aláírják, illetve amikor az előző bekezdésben megjelölt válasz-nyilatkozat a másik félhez érJ:ezik. (3) Szerződéskötési kötelezettség hiányában az alvállalkozó szerződési nyilatkozatához hatvan napig marad kötve. (4) Ha a megrendelő ajánlattételi felszólításában közli, hogy több vállalkozótól kért ajánlatot és egyben megjelöli az ajánlatok elbírálásának időpontját is (ún. versenytárgyalás), a vállalkozó az ennek alapján adott ajánlathoz a megrendelő által közölt elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad. 3. §. Szerződéskötési kötelezettség (1) Ha a vállalkozót szerződéskötési kötelezettség terheli, az építési szerződés az alábbi (2)—(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően jön létre. (2) A szerződés megkötését a kivitelezési tervdokumentációnak (műszaki tervnek, műleírásnak; költségvetésnek stb.) jogszabályban előírt példányszámban való megküldésével és a szükséges egyéb adatok közlésével a megrendelő köteles kezdeményezni. (3) A szerződési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő a vállalkozó részére a kivitelezési tervdokumentáció kézhezvételétől számított 45 nap, az alvállalkozó részére pedig 21 nap. A megrendelő az ajánlatra, szerződés-tervezetre annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a generálkivitelező pedig az alvállalkozó aj cinlatára, szerződés-tervezetére 75 napon belül válaszolhat hatályosan. (4) Az egységárakra vagy építményárakra az előző bekezdésben meghatározott határidőkön belül köteles a vállalkozó észrevételt, illetve a megrendelő ellenészrevételt tenni. E határidők elmulasztása esetén a felek az egységárakat, építményárakat később nem kifogásolhatják. Az építési-