Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

bi. szam. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1451 bek.]. Az ellenőrző bizottságnak a törvényben (Tv. 26. § (2) bek.] biztosított független működésével azonban összeegyeztethetetlen az olyan megoldás, hegy a vezetőség által foglalkoztatott revizort az ellenőrző bizottság elnökévé vagy tagjává válasszák. A területi szövetségek érdekvédelmi jellegükből eredően feladatkörüket a résztvevő termelőszövetkezet igényei alapján kötelesek megállapítani [Tv. 104. § (1) bek.]. Ezzel a törvényi rendelkezéssel összhangban mondta ki a R. 29. §-ának (3) bekezdése, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a termelőszövetkezet számvitelének rendszeres vagy eseti megvizsgálására a termelőszövetkezeti területi szövetségnek megbízást adhat. Megbízás esetén a területi szövetség a vizsgálatot a termelőszövetkezet vezetősége nevében végzi, ezért az ellenőrzés e formája is — bár az ellenőrzést külső szerv végzi — a belső ellenőrzés körébe tartozik. A vezetőség a területi szövetséget megbízhatja a kiegészítő tevékenységgel kapcsolatos számvitel, pénzgazdálkodás folyamatos vagy eseti ellenőrzésével is. Célszerű ez különösen azért, mert a kiegészítő tevékenység sokszor lényegesen eltér a hagyományos mezőgazdasági tevékenységtől, s a rendszerint mezőgazdasági foglalkozásúakból álló ellenőrző bizottság nem képes a tsz telephelyétől egyébként is gyakran távol folytatott kiegészítő tevékenységet megfelelően ellenőrizni. A megbízás két irányban korlátozott. Egyrészt csak a számviteli ellenőrzésre terjedhet ki, másrészt a megbízás nem érinti a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának a termelőszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő ellenőrzési jogkörét, illetőleg a termelőszövetkezet egyéb szerveinek, vezetőinek és tagjainak ellenőrzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A területi szövetség a megbízás alapján végzett ellenőrzés tapasztalatait, ezzel kapcsolatos javaslatait, észrevételeit az őt megbízó vezetőséggel köteles közölni. Az ellenőrzés alapján szükséges intézkedések megtétele a vezetőség feladata. Minthogy a belső revizor foglalkoztatása, illetőleg a termelőszövetkezeti szövetség megbízása a vezetőség jogkörébe tartozik, ezzel összhangban a kiegészítő tevékenység ellenőrzéséért való felelősség is elsősorban a termelőszövetkezeti vezetőséget terheli. 2. Külső ellenőrzés a) Hatósági ellenőrzés A termelőszövetkezetek törvényes működésének biztosítása érdekében a jogszabályok a belső ellenőrzés intézményét kiegészítik az állami szervek hatósági jogkörén alapuló ellenőrzési rendszerével. Az állami ellenőrzés kizárólag a jogszabályi rendelkezések megtartásának vizsgálatára, ellenőrzésére irányul. Az állami szervek ellenőrzési jogkörének terjedelme igen eltérő. Egyes állami szervek (MÉM, tanácsi vb-ok, népi ellenőrzés) jogköre a termelőszövetkezetek működésére, gazdálkodására vonatkozó összes jogszabályok érvényesülésének felügyeletére, más állami szervek ellenőrzése pedig csak egy-egy szakterületre (pénzügyi, munkavédelmi, tűzrendészeti, stb.) vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzésére terjed ki. A tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervei állami felügyeleti (igazgatási) hatáskörükben ellenőrzik, hogy a termelőszövetkezetek és társulásaik működésük, tevékenységük során megtartják-e a jogszabályi rendelkezéseket (pl. az engedélyhez kötött kiegészítő tevékenységet engedély alapján végzik-e, végrehajtják-e a kiegészítő tevékenységre előírt munkadíjazási, stb. rendelkezéseket). Törvénysértés megállapítása esetén a jogszabályban meghatározott körben és feltételekkel (R. 159—167. §) alkalmazzák a szankciókat. Az állami felügyelettel kapcsolatos részletes tudnivalókat az egyidejűleg kiadott tájékoztató tartalmazza. b) Népi ellenőrzés A népi ellenőrző szervek általános hatásköréből következik, hogy ellenőrzésük kiterjed a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének, ezen belül kiegészítő tevékenységének ellenőrzésére is. A népi ellenőrzés szervei a következő intézkedéseket tehetik: — megállapításaikról és javaslataikról értesítik a termelőszövetkezet, illetőleg a társulás vezetőjét, indokolt esetben a felügyeleti szervet (járási mezőgazadsági és élelmezésügyi osztályt); — jogszabályt vagy a népgazdaság érdekeit sértő cselekmény vagy mulasztás megállapítása esetén felhívják a termelőszövetkezetet, vagy a felügyeleti szerv vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére; — ha a szükséges intézkedéseket nem teszik meg, a mulasztó személy vagy személyek felelősségrevonására az illetékes tanács végrehajtó bizottságát keresik meg; — bűntett alapos gyanúja, vagy szabálysértés elkövetése esetén megállapításaikat az illetékes hatósággal közlik. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a törvényben meghatározott esetekben (1968 :V. tv« 22—24. §) — a szövetkezet illetékes vezetőjét (dolgozóját) felfüggesztheti állásából; — zárolhatja a termelőszövetkezet felhasználásra kerülő anyagi, beruházási és pénzügyi eszközeit; — szanálási eljárás megindítását és — gazdasági bírság kiszabását kezdeményezheti.